Új, sugárhajtású drónokkal fokozza támadásait Oroszország Ukrajna ellen

Oroszország augusztusban minden egyes nap bevetette új, sugárhajtású drónjait Ukrajna ellen, ami jelentős eszkalációt jelent a háborúban. Az ukrán légierő adatai alapján ez az első alkalom, hogy a továbbfejlesztett Geran drónok napi szintű alkalmazását rögzítették. A technológiai váltás komoly nehézségeket okoz a kijevi légvédelemnek, mivel ezek az eszközök lényegesen gyorsabbak, mint a korábbi, lassabb modellek, ami új kihívások elé állítja a védelmi erőket.

Az ukrán hadsereg jelentései alapján a sugárhajtású drónok bevetése ugrásszerűen megnőtt: júniusban 350, júliusban 1600, augusztusban pedig már 2800 ilyen támadást regisztráltak. A hónap során öt alkalommal fordult elő, hogy ezek az új típusú eszközök számszerűleg is felülmúlták a régebbi, lassabb modelleket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jelenséget a kijevi égbolt felett kibontakozó „borzalomként” jellemezte, utalva a folyamatos fenyegetettségre.

Dr. Marina Miron, a King’s College London katonai technológiai szakértője szerint a váltás fő oka a sebesség. Míg a korábbi generációk könnyebben elfoghatók voltak, az új, turbóhajtóművel felszerelt drónok több mint 300 mérföldes (kb. 480 km/h) sebességgel képesek repülni, ami meghaladja az ukrán elfogóvadászok és a hagyományos légvédelmi rendszerek hatékonyságát. Az ukrán katonai hírszerzés információi szerint a hajtóművek egy részét Kínából szerzik be, ami tovább bonyolítja a nemzetközi ellátási láncok kérdését.

A BBC Verify elemzése szerint a drónok sebessége és manőverezőképessége miatt a határvonal elmosódott a drónok és a drágább cirkálórakéták között. John Hardie, a Foundation for Defense of Democracies elemzője szerint a sugárhajtású drónok gyakorlatilag „a szegény ember cirkálórakétái”. Bár a Conflict Armament Research rámutatott, hogy ezek az eszközök még nem érik el a cirkálórakéták fejlettségi szintjét – rövidebb a hatótávolságuk, kisebb a robbanófejük és érzékenyebbek az elektronikus zavarásra –, a tömeges alkalmazásuk komoly stratégiai előnyt jelent Oroszország számára a kimerítő háborúban.

A helyzetre reagálva Kijevben négy vállalat kezdte meg olyan rakéták tesztelését, amelyek képesek lehetnek a gyorsabb Geran modellek megsemmisítésére. Jevhenij Hmara védelmi miniszter utasítást adott a gyártás felgyorsítására, hogy minél hamarabb „több ezer egység” álljon rendelkezésre a védekezéshez. Ez a lépés egyfajta fegyverkezési versenyt indított el, ahol a gyorsaság és a technológiai adaptáció vált a legfontosabb tényezővé.

A műholdfelvételek tanúsága szerint Oroszország átalakította a háborús logisztikáját is. Az orjoli régióban található, ukrán határtól mintegy 109 mérföldre (kb. 175 km) fekvő Cimbulova bázis központi szerepet kapott a dróntámadásokban. Míg ez a helyszín 2024 szeptembere előtt nem szerepelt a jelentésekben, augusztusra már szinte minden támadásnál említették, ami jelzi a bázis gyors kiépítését és stratégiai fontosságának növekedését.

A szakértők szerint Oroszország taktikája a „különböző típusú lőszerek” kombinálására épül: a sugárhajtású drónok mellett csalikat és drága ballisztikus rakétákat is bevetnek. Michael Bohnert, a RAND elemzője szerint a támadások komplexitása és a globális légvédelmi hiány – amely részben az iráni-izraeli konfliktusra vezethető vissza – hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna elfogási aránya csökkenjen. A kialakult helyzet rávilágít arra, hogy a modern hadviselésben a dróntechnológia gyors fejlődése milyen mértékben képes átírni a légvédelem hagyományos szabályait és korlátait.

A szeptember 1-jei támadássorozat, amelyben legalább 12 ember vesztette életét és 20-an megsebesültek, jól példázza a fenyegetés súlyosságát. A kijevi vasúti depót ért találatban hat vasutas vesztette életét, ami mutatja, hogy a polgári infrastruktúra is közvetlen célponttá vált. Az év elején Ukrajna még 94%-os hatékonysággal fogta el a nagy hatótávolságú drónokat, ám a technológiai váltás ezt az arányt drasztikusan visszavetette.

A jövőbeli kilátások tekintetében a szakértők egyetértenek abban, hogy a légvédelmi rendszerek fejlesztése elengedhetetlen. Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője már augusztus 10-én hangsúlyozta, hogy olyan új elfogórakétákra van szükség, amelyek képesek felvenni a versenyt a sugárhajtású drónok sebességével. A háború ezen új szakasza tehát a technológiai innováció és a védelmi kapacitások folyamatos fejlesztésének küzdelme lett.