Kanada társult tag lehet az Európai Unióban

Az Európai Bizottság elnöke támogatásáról biztosította azokat a terveket, amelyek értelmében Kanada az Európai Unió első „társult tagjává” válhatna, amint arról a BBC beszámolt. Ursula von der Leyen szerdán az Európai Parlamentben tartott beszédében hangsúlyozta, hogy nyitott az ajtó Kanada előtt, ami számos kulcsfontosságú ágazatban szorosabb együttműködést tenne lehetővé a két fél között. Mark Carney kanadai miniszterelnök a múlt héten egy „egyedülálló szövetség” kialakításának lehetőségéről beszélt az unióval, miközben országa jelenleg feszült viszonyt ápol az Egyesült Államokkal, amit tovább mélyít a kereskedelmi viták eszkalálódása.

Bár az amerikai elnököt név szerint nem említette, a bizottsági elnök leszögezte, hogy a kanadai tagsági ajánlat „nem valaki más elleni partnerség, hanem a közös erőnk növelését szolgálja”. Hozzátette: „A partnerségek stratégiai választást jelentenek Európa számára. Ugyanakkor választ adnak a nemzetközi szabályokon alapuló rendszerben tapasztalható törésekre is.” Mark Carney jelen volt a strasbourgi éves beszédnél, és csütörtökön szólal fel a parlament előtt. A két ország közötti kereskedelmi tárgyalások a múlt hónapban megszakadtak, ami új vámintézkedések sorozatát indította el. A feszültséget tovább fokozta, hogy az amerikai vezetés többször is utalt arra, hogy Kanada akár az „51. állam” is lehetne.

Von der Leyen az unió helyzetéről szóló beszédében kiemelte, hogy a közösség és Kanada „ugyanazzal a szemmel látja a világot”, legyen szó mesterséges intelligenciáról, klímaváltozatról vagy geopolitikáról. „És együtt álltunk ki: Ukrajna mellett, a védelem, a nyersanyagok és az ellátási láncok kérdésében. De mindenekelőtt… Európa és Kanada hisz a demokráciában” – fogalmazott. A partnerség kulcsfontosságú területei között említette a gyártást, a technológiát, a mesterséges intelligenciát, a védelmet, az energiát, a kritikus ásványkincseket és a gazdasági biztonságot.

Új korszak a kereskedelemben és a biztonságpolitikában

Az EU és Kanada már rendelkezik egy szabadkereskedelmi megállapodással, a CETA-val, amely az áruexport 99%-áról eltörölte a vámokat. „A CETA-tól a Jövő Szövetsége felé mozdulunk el, hogy közös jóléti és gazdasági biztonsági teret hozzunk létre” – jelentette ki a bizottsági elnök. A lépés egybeesik azzal, hogy az uniós tagállamokat is sújtják az amerikai vámok, és a blokk egy „nyíltan ellenséges világban” kénytelen helytállni.

A jövő évi politikai prioritások ismertetésekor von der Leyen javaslatot tett egy Európai Biztonsági Tanács létrehozására is, amelybe az Egyesült Királyságot és Ukrajnát is bevonnák, tekintettel az Oroszország felől érkező folyamatos fenyegetésekre. „Hosszú ideje tárgyalunk egy olyan vezetői formátumról, amely kontinensünk biztonságára összpontosít, olyan partnerek bevonásával, mint Kanada, Norvégia, Ukrajna, az Egyesült Királyság és mások” – mondta. Szerinte ez a lépés a kockázatok jellege és mértéke miatt most még sürgetőbbé vált, ezért a bizottság konkrét javaslatokat tesz a tanács megvalósítására.

A globális fenyegetések mellett a bizottsági elnök kitért az európai családokat érintő megélhetési költségekre és a technológiai változások „szédítő sebességére” is, amely hatással van a munkahelyekre és a társadalomra. A javaslatok között szerepelt a világ legnagyobb mesterséges intelligenciával foglalkozó laboratóriumainak bevonása az ipari erőfeszítések támogatásába, valamint az uniós vállalkozásokra nehezedő bürokrácia jelentős csökkentése.

Migrációs és gyermekvédelmi intézkedések

Emellett egy új vészhelyzeti eszközt is körvonalaztak a tömeges migrációs mozgások kezelésére, különösen a júliusi, ceutai spanyol enklávét érintő halálos eseményeket követően. A tervek között szerepel továbbá a gyermekek közösségimédia-használatának szigorú korlátozása, beleértve a 13 éven aluliak kitiltását a platformokról.

A javaslat értelmében a 13 és 15 év közötti fiatalok csak olyan közösségimédia-fiókokat hozhatnának létre, amelyek szülői felügyelet mellett működnek. Ezek az intézkedések a bizottság szerint elengedhetetlenek a digitális tér biztonságosabbá tételéhez és a fiatalabb generációk védelméhez a technológia káros hatásaival szemben.