Diplomáciai feszültség: orosz hadihajó lőtt jelzőrakétákat dán helikopterre

A BBC beszámolója szerint Dánia élesen bírálta Oroszországot, miután egy orosz hadihajó két vészjelző rakétát lőtt ki az egyik dán helikopterre, miközben az a Balti-tengeren követte a hajó mozgását. A dán kormány az incidens miatt bekérette az orosz nagykövetet, hangsúlyozva, hogy az eset egy „rutinszerű” megfigyelési művelet során történt hétfőn. Mette Frederiksen dán miniszterelnök „meggondolatlannak” nevezte az orosz fellépést, hozzátéve, hogy az akció célja az „megfélemlítés és megosztás” volt. Oroszország közölte, hogy „alaposan kivizsgálja” az esetet, ugyanakkor azzal vádolta a dán helikoptereket, hogy „veszélyes manővereket” hajtottak végre az orosz hadihajók közelében. Az incidens ugyanazon a napon történt, amikor a NATO-erők lelőttek egy drónt Litvánia felett, ami tovább fokozta a biztonsági aggodalmakat a szövetség keleti szárnyán, ahol az Ukrajna elleni orosz invázió miatt továbbra is rendkívül feszült a helyzet.

A dán fegyveres erők részletes közleménye szerint a légierő egyik Fennec helikopterét akkor érték a lövések, amikor egy orosz fregattot fényképeztek a Gedser melletti nemzetközi vizeken. A két kilőtt jelzőrakéta közül az egyik veszélyesen közel haladt el a helikopter mellett. A dán külügyminisztérium „teljesen elfogadhatatlannak” minősítette a történteket. Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter azzal vádolta Moszkvát, hogy fokozatosan tolja ki az elfogadható viselkedés határait, ami szerinte olyan fejlemény, amelyet Dánia nem hagyhat szó nélkül.

Diplomáciai válasz és biztonsági aggályok

Vlagyimir Barbin orosz nagykövet nyilatkozatában jelezte, hogy Moszkva kivizsgálja a körülményeket, de visszautasította a vádakat, és a dán helikoptert „provokatív cselekményekkel” illette. Barbin szerint nem ez volt az első eset, hogy dán helikopterek veszélyes manővereket hajtottak végre orosz hadihajók közelében. Hozzátette, hogy már tavaly is panaszt tett egy hasonló incidens miatt, és szerinte a legutóbbi esemény is azt mutatja, hogy a kommunikációs problémák nem az orosz haditengerészet hajóinál, hanem a dán oldalon keresendők. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közösségi oldalán „meggondolatlannak és veszélyesnek” nevezte az orosz viselkedést, kiemelve, hogy az incidens – a litvániai drónesettel együtt – az Európa elleni orosz agresszió és provokáció szélesebb mintázatába illeszkedik.

Jeppe Bruus dán védelmi miniszter a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a fregatt legénysége semmilyen kísérletet nem tett a helikopterekkel való kapcsolatfelvételre. Eközben Litvánia légterében a NATO vadászgépei lelőttek egy drónt, amely kedden éjfél után lépett be az ország területére Fehéroroszország felől, Kaunas közelében. Bár a drón eredete még nem tisztázott, a litván nemzeti válságkezelő központ szerint a vizsgálatok folyamatban vannak, de Gitanas Nausėda litván elnök az X közösségi platformon hangsúlyozta, hogy az orosz agresszió fokozódása miatt a NATO-szövetségesekkel közösen készen állnak légterük megvédésére.

Fokozódó feszültség a balti régióban

Lengyelország szintén bejelentette, hogy hétfő éjszaka „légműveleteket” hajtottak végre saját légterükben az orosz drónok ukrajnai célpontok elleni támadásai miatt. A lengyel hatóságok szerint ezek a lépések „megelőző jellegűek” voltak, és a légtér biztosítását szolgálták, különösen a veszélyeztetett régiókhoz közeli területeken. Az idei évben a NATO-gépeket már több alkalommal riasztották olyan eltévedt ukrán drónok miatt, amelyek Észtország vagy Lettország légterébe sodródtak. Ukrajna szerint ezeket az eseteket az orosz elektronikus hadviselési eszközök okozzák, amelyek képesek megzavarni a drónok repülési útvonalát.