A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) új eljárásrendet adott ki a szifilisz anyáról gyermekre történő átvitelének megelőzése érdekében. A szervezet célja, hogy a fertőzés időben történő felismerésével és a haladéktalan kezeléssel jelentősen csökkentsék a veleszületett szifilisz kialakulásának kockázatát.
Az új útmutató a teljes ellátási folyamatot lefedi, egységesítve a szűrést, az eredmények nyomon követését, a kezelést, a partnerellátást, valamint az újszülöttek vizsgálatát és utánkövetését. A hatóság hangsúlyozta, hogy a fertőzés kockázata akkor minimalizálható, ha az anyai fertőzést időben azonosítják.
Szigorúbb szűrési protokoll és kötelező vizsgálatok
Az új szabályozás értelmében szeptember 1-jétől az első trimeszterben elvégzett szűrés mellett a várandósság 24. és 28. hete között ismételt vizsgálat kötelező. Ezt az előírást a szeptember 1-je előtt megkezdett várandósgondozások esetében is alkalmazni kell. Amennyiben a várandósság már túlhaladt ezen az időszakon, a vizsgálatot a következő gondozás során szükséges elvégezni.
Azoknál a kismamáknál, akik nem vettek részt várandósgondozásban, vagy a szifiliszfertőzés szempontjából magas kockázatúnak minősülnek, a szüléskor szifilisz-gyorsteszt elvégzése kötelező. Pozitív eredmény esetén haladéktalanul meg kell tenni az anya és az újszülött megfelelő ellátásához szükséges intézkedéseket, amelyek között a legfontosabb az antibiotikumos kezelés.
az eljárásrend kiemelt célja, hogy egyetlen pozitív eredmény se maradjon megfelelő intézkedés nélkül. Igazolt szifilisz esetén a specifikus penicillinkezelést a diagnózis felállítását követően legkésőbb 72 órán belül meg kell kezdeni.
A dokumentum külön kitér a partnerellátás fontosságára is: igazolt fertőzés esetén a szexuális partnerek azonosítását és értesítését haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül meg kell kezdeni az ismételt fertőződés elkerülése érdekében.
Romló járványügyi adatok és szakmai együttműködés
Magyarországon az elmúlt években jelentősen romlott a szifilisz járványügyi helyzete. Míg 2021 óta folyamatosan emelkedik a veleszületett esetek száma, addig 2025-ben 91, 2026 első nyolc hónapjában pedig már 100 esetet regisztráltak. Az Egészségügyi Világszervezet célkitűzése szerint 100 ezer élveszületésre legfeljebb 50 eset juthatna, ezzel szemben Magyarországon a 2025-ös adatok alapján ez az arány 126 volt.
Az eljárásrend a várandós ellátásában részt vevő védőnők, háziorvosok, gyermekorvosok, szülész-nőgyógyászok, bőr- és nemibeteg-gondozók, fekvőbeteg-ellátók és neonatológusok összehangolt munkájára épül. A szakmai anyag kidolgozásában az Egészségügyi Szakmai Kollégium Bőr- és Nemibetegségek Tagozata, valamint Szülészet és Nőgyógyászat Tagozata is közreműködött.
A kormány júniusban módosította a szifiliszfertőzésekkel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, lehetővé téve, hogy ne csak a szűrést végző orvos, hanem a kezelőorvosok is hozzáférjenek a szenzitív adatokhoz. A változtatás célja, hogy a kezelőorvosok hozzáférjenek azokhoz az adatokhoz, amelyek lehetővé teszik a megfelelő egészségügyi döntések meghozatalát a várandós nők és a születendő gyermekek érdekében.
Az új eljárásrend bevezetésével a hatóságok a szifiliszfertőzések hatékonyabb kezelését és a magzati fertőzések számának visszaszorítását kívánják elérni az egészségügyi szakemberek szorosabb együttműködésével.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
