Üresen áll a kiskunhalasi mobilkórház, elszámoltatást követel az egészségügyi miniszter

Dr. Hegedűs Zsolt közölte, hogy a napokban személyesen látogatott el a kiskunhalasi, COVID-járvány idején felépített mobil járványkórházba. A büntetés-végrehajtás területén, hatalmas szögesdrótos kerítések mögött elhelyezkedő létesítmény ma már szinte teljesen üresen áll. A helyszíni bejárás során különös érzés volt végigjárni azokat a tereket, amelyeket egykor életek megmentésére hoztak létre. A tárcavezető beszámolója szerint a kórházban még mindig fellelhetőek kibontatlan dobozok, lélegeztetőgépek tartozékai, állványok és különféle egészségügyi eszközök, amelyek sorsa a jövőben rendezésre vár.

Emlékek a falakon

A legmegrázóbb látványt a falakon hagyott köszönőlevelek nyújtották, amelyek az egykori betegek háláját, az emberi sorsokat, a félelmet és a reményt őrzik. Ezek a dokumentumok az egészségügyi dolgozók emberfeletti küzdelmének mementói. Mivel a mobilkórház jelenlegi állapotában már nem alkalmas eredeti feladatának ellátására, a miniszter jelezte: a még megmaradt eszközöket és tárgyakat felmérik, hogy a szakszerű újrahasznosítás révén ne vesszenek kárba az értékek.

Emlékezés a járvány áldozataira

Mindenszentek napján, november 1-jén az ország országszerte gyertyát gyújt elhunyt szerettei emlékére. Ezen a napon különösen fontos gondolni a COVID-járvány közel 50 ezer magyar áldozatára, köztük azokra az egészségügyi dolgozókra is, akik a frontvonalban vesztették életüket. A hivatalos nyilvántartások szerint Magyarországon 49 124 ember halt meg a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben. A Magyar Orvosi Kamara 2023-as összesítése 84 elhunyt egészségügyi dolgozót tartalmazott, ám a tényleges szám ennél magasabb is lehetett. Az orvosok, ápolók és mentősök áldozatvállalása tiszteletet és hálát érdemel.

Közpénzügyi botrányok és elszámoltatás

Az emlékezés mellett a miniszter hangsúlyozta, hogy nem hallgathatnak a járvány legsúlyosabb közpénzügyi botrányairól sem. A COVID idején mintegy 300 milliárd forint közpénzt költöttek egészségügyi eszközök, főként lélegeztetőgépek beszerzésére. A berendezések jelentős része soha nem került betegellátásba, több készülék pedig hibásnak vagy alkalmatlannak bizonyult a használatra. Miközben családok gyászolták szeretteiket, egyes közvetítő cégek hatalmas nyereségre tettek szert.

A beszerzésekkel összefüggésben költségvetési csalás, pénzmosás és hűtlen kezelés gyanújával is indultak büntetőeljárások. A vizsgálatoknak minden részletre ki kell terjedniük, választ adva arra, ki döntött a beszerzésekről, kik gazdagodtak meg, és miért vásároltak olyan mennyiségben gépeket, amelyeket végül nem használtak fel. Az elszámoltatás elengedhetetlen, hiszen a társadalom igazsággal tartozik az áldozatoknak és a gyógyítóknak egyaránt.