Novembertől egységesedik az élelmiszerlánc-felügyelet irányítási rendszere

A kormány döntése értelmében novembertől átalakul az élelmiszerlánc-felügyelet rendszere, hogy egységesítse a szakmai és operatív irányítást.

Az intézkedések célja, hogy egy helyen szülessenek döntések a szakmai irányítást, a munkáltatói és operatív területet érintő kérdésekről. Ez egy biztonságosabb és egészségesebb élelmiszerpiacot eredményez, felgyorsítja a járvány- és válsághelyzetek kezelését, illetve javítja a magyar élelmiszerek exportpiaci versenyképességét.

Jelenleg a 2012-ben alakult Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyeli az élelmiszer-előállítással és -kereskedelemmel kapcsolatos biztonsági szabályok betartását, fellép az élelmiszer-hamisítások és a feketegazdaság ellen. Ugyanakkor az érintett vállalkozások munkáltatói és operatív irányítása a megyei kormányhivatalok feladatkörébe tartozik. Ez a feladatmegosztás különösen járvány- és válsághelyzetekben lassíthatja a védekezést.

Több esetben előfordult, hogy a szükséges hatósági intézkedések késve vagy nem megfelelően valósultak meg. Problémát jelent az ellenőrzések alacsony hatékonysága is: míg a Nébih kiemelt ellenőrzéseinek találati aránya 90%, a járási ellenőrzéseké mindössze 15%.

Ezt a kettős irányítást szünteti meg a kormány új rendelete, amely novembertől átalakítja az élelmiszerlánc-felügyelet rendszerét. A módosítások lényege, hogy a járási hivatalok élelmiszerlánc-felügyeleti szervezeti egységeit megyei szintre integrálják, a Nébih pedig megkapja az érintett agrár-, élelmiszerlánc-, állat- és növény-egészségügyi hatásköröket.

A rendszer hatékonyságának növelésével biztosítani lehet az egészségesebb élelmiszertermelést, a termékek megbízhatóbb minőségű előállítását, a fogyasztók pedig jobban bízhatnak a piacokon és boltokban kapható áruk színvonalában. A gazdáktól és üzemektől az értékesítésig tartó termelési lánc biztonságosabbá válik az átalakulásnak köszönhetően.

A változások költségeit az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból származó bevételek fedezik, és ezt kiegészíti az állam az átvett feladatok arányában. A változások erősítik a helyi közigazgatás szerepét is azzal, hogy a feladatok és problémák kezelése már helyi szinten megkezdődhet.

Az átalakítás költségeit az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból származó bevételek, valamint az állami költségvetés kiegészítése fedezi.

Forrás: Magyarország Kormánya.