Oroszországi választások: a Kreml célja a háborús támogatottság igazolása

Az oroszországi hatalmi rendszert gyakran nevezik „irányított demokráciának”, ahol a Kreml határozza meg a politikai folyamatok kereteit. Ez a gyakorlatban az elnök hatalmas befolyását és a politikai meglepetések szinte teljes hiányát jelenti. A mostani hétvégén esedékes választás várhatóan ismét a kormánypárt, az Egységes Oroszország dominanciáját, valamint a Vlagyimir Putyinhoz hűséges törvényhozók győzelmét hozza el.

A kritikusok szerint a választás sem nem szabad, sem nem tisztességes, ám a Kreml számára ez a vélemény nem bír jelentőséggel. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nemrégiben úgy fogalmazott: „Nekünk megvan a saját politikai rendszerünk, a saját politikai folyamatunk.” Ez a hozzáállás garantálja, hogy a hatalom számára ne érkezzenek váratlan fordulatok, így a választási folyamat lényegében előre borítékolható eredményekkel zajlik.

A 450 fős alsóház, a Duma megválasztása azonban stratégiai jelentőséggel bír a vezetés számára. Ez az első parlamenti választás az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete óta. A Kreml arra használja fel a voksolást, hogy azt állítsa: az oroszok többsége támogatja az elnököt és a háborút. Emellett a választás lehetőséget biztosít a harctérről visszatérő katonák politikai karrierjének építésére is; a hivatalos adatok szerint közel kétszáz háborús veterán vesz részt a választási folyamatban.

A BBC beszámolója szerint a kampányidőszak érdekes betekintést engedett az orosz társadalom állapotába a háború négy és fél éve után. Bár a meglepetések hiányáról beszélünk, akadtak szokatlan pillanatok. Az állami televízióban például egy alkalommal üres szónoki emelvények várták a jelölteket, akik egyszerűen meg sem jelentek a vitán. A műsorvezető kénytelen volt beismerni: „A jelöltek nem jelentek meg. Szóval, búcsúzom önöktől.”

Más esetekben a politikusok énekelve próbálták meggyőzni a választókat, ami inkább emlékeztetett tehetségkutató műsorra, mintsem komoly politikai kampányra. Egy jelölt például a Kommunista Párt mellett kampányolt énekelve, hangsúlyozva, hogy ők a néppel vannak. Ez a zenei megnyilvánulás furcsa módon illeszkedik a korábbi Duma hangulatához, ahol a képviselők egységesen, szinte kórusban támogatták a háborús célokat.

A korábbi parlament utolsó ülésén a képviselők felállva tapsoltak, miközben a házelnök többször is azt skandálta: „Oroszország, Putyin, Győzelem!” Ez egyértelmű jelzés volt arra, hogy minden képviselőnek támogatnia kell az elnököt és a háborút. Gennagyij Zjuganov, a Kommunista Párt vezetője büszkén nyilatkozott arról, hogy a parlament minden pártja megszavazta a „különleges katonai műveletet” támogató 170 törvényt, ami szerinte százszázalékos egyetértést mutat.

Zjuganovot egy Moszkva melletti kenyérgyárban érték utol, ahol a futószalagon érkező egyforma kenyerek láttán a parlament működése jutott az eszébe. Bár a pártok ideológiailag eltérőek lehetnek – egyesek nacionalistábbak, mások baloldalibbak –, a Kreml törvényhozási kezdeményezéseinek támogatásában teljes az egyetértés. Ezek a „rendszerszintű” pártok a Kreml-központú politikai gépezet létfontosságú fogaskerekei.

A rendszeren kívüli erők helyzete azonban drasztikusan eltérő. A Jabloko párt, amely tűzszünetet követelt Ukrajnában, az egyetlen háborúellenes erő volt, amelyet regisztráltak, ám tizenkét nappal később a Legfelsőbb Bíróság törölte őket a listáról. Ezt széles körben úgy értelmezték, mint a Kreml aggodalmát amiatt, hogy a háborúellenes üzenetek rezonálhatnak az orosz választókkal.

A Jabloko kizárása ellenére néhány jelöltjük egyéni választókerületekben még versenyben maradt. Azonban az elmúlt hetekben egyre több jelöltjüket vették őrizetbe a rendőrök, indítottak ellenük eljárást, vagy zárták ki őket a választásból. Grigorij Grisin, a párt egyik jelöltje szerint a hatóságok politikai utasításra cselekszenek, hogy kijelöljék a választások határait, amelyeken belül a folyamatnak zajlania kell.

Grisin szerint köztudott, hogy a konfliktus vérontásának befejezése iránti igény nagyon népszerű Oroszországban. Úgy véli, a legtöbb ember békét akar, és a Jabloko segített ezt kifejezni, amiért kizárták őket a pártlistákról. Grisin jelenleg még jelölt, de a rendőrség nemrégiben megjelent a lakásán, és bevitték az őrsre, azzal vádolva, hogy szélsőséges szimbólumot, a „Navalnij” szót posztolta Telegram-csatornáján.

Alekszej Navalnij Oroszország legkiemelkedőbb ellenzéki vezetője és Kreml-kritikusa volt, aki 2024-ben hunyt el a börtönben. Az orosz hatóságok kitartanak amellett, hogy a Duma-választások átláthatóak és tisztességesek. Ezzel szemben a kritikusok rámutatnak azokra az ellenzéki politikusokra, akiket száműzetésbe kényszerítettek vagy börtönbe zártak.

Tavaly a Golos nevű független választási megfigyelő csoport egyik vezetőjét, Grigorij Melkonjancot öt év börtönbüntetésre ítélték „nemkívánatos szervezettel” való együttműködés vádjával. A csoport azóta megszűnt. Dmitrov városában, ötven mérföldre Moszkvától, kevés jelét látni a választásnak, a központban a „különleges katonai művelet hőseinek” emlékműve áll.

A háború a lakosok gondolatainak középpontjában áll. Olga, akinek a veje katona, elmondta, hogy a családok érzik a háború súlyát, de szerinte a választások nem befolyásolhatják a történéseket. Polina, egy másik lakos, békés országot szeretne, ahol nem kell aggódni a dróntámadások miatt. Az ukrán dróntámadások orosz olajfinomítók ellen üzemanyaghiányt okoztak, miközben a gazdasági nyomás is fokozódik.

Ivan, egy borbély, arról számolt be, hogy a kereset nem elegendő, az árak gyorsabban emelkednek, mint a bérek. A választásoktól azonban kevesen várnak valódi változást. Grisin szerint a nyugati választások és az oroszországiak teljesen mások: a nyugatiak a kormányalakítás eszközei, míg Oroszországban a választások sosem hoznak kormányváltást, legfeljebb jelzésküldésre alkalmasak.

A politikai elemzők szerint a jelenlegi választási folyamat elsődleges célja a rendszer legitimációjának megerősítése egy olyan időszakban, amikor a társadalmi elégedetlenség a gazdasági nyomás és a háborús veszteségek miatt növekedhet. A Kreml számára a részvételi arány és a lojális többség fenntartása kritikus fontosságú a stabilitás látszatának megőrzéséhez.

Összességében a választás nem ígér meglepetéseket, de a Kreml számára kulcsfontosságú a politikai kontroll fenntartása. A rendszer stabilitása és a háború melletti egységes kiállás demonstrálása a legfőbb célkitűzés, miközben a társadalmi elégedetlenség jelei a felszín alatt továbbra is jelen vannak.