Az RTÉ beszámolója szerint Oroszország legfelsőbb bírósága a hónap elején megtiltotta a marginális, háborúellenes Jabloko pártnak, hogy részt vegyen a szeptember közepén esedékes szövetségi parlamenti választásokon. A döntés komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az orosz hatóságok miért tűrték meg eddig a pártot, és miért döntöttek éppen most a teljes elhallgattatása mellett a választási folyamatban.
Szinte hihetetlennek tűnik, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországában még létezik olyan politikai párt, amely nyíltan ellenzi az ukrajnai háborút. A még az 1990-es évek elején alapított Jabloko pontosan ezt teszi: a Kreml dacára tűzszünetet követel, és demokratikus reformokért kampányol. A párt regisztrálta jelöltjeit a szeptemberi választásokra, amelyek az invázió kezdete óta az elsők lennének, ám a legfelsőbb bíróság egy kormánypárti nacionalista csoport panasza nyomán – amely szerzői jogi jogsértésekre hivatkozott – elzárta őket a megmérettetéstől.
Augusztus 17-én a párt, amelyet a veterán Nyikolaj Ribakov vezet, elvesztette a bírósági döntés elleni fellebbezését. Ugyanezen a napon a párt elnökhelyettesét, Lev Sloszberget 11 év börtönbüntetésre ítélték az orosz fegyveres erők „lejáratása” és „szándékosan hamis információk” terjesztése miatt. Az ellene felhozott vádak egy 2025 januári YouTube-vitához kapcsolódtak, amelyben Sloszberg az ukrajnai invázió befejezését szorgalmazta, majd a beszélgetést és egy véres ukrán nőt ábrázoló Daily Mirror-címlapot is megosztotta a közösségi médiában.
Az invázió első hetében bevezetett törvények gyakorlatilag felszámolták a sajtószabadság maradékát is. Ezeket a jogszabályokat használják arra, hogy aktivisták százait börtönözzék be a „különleges katonai művelet” legkisebb kritikájáért is. Júniusban egy másik elnökhelyettest, Maxim Kruglovot hét év börtönre ítélték, amiért 2022-es Telegram-bejegyzéseiben szomorúságát fejezte ki az ukrajnai áldozatok miatt.
Elena Filina, a Németországban élő volt Jabloko-politikus szerint Oroszországban az ellenzék szinte teljesen megsemmisült. „A szájak be vannak tömve, az emberek vagy hallgatnak, vagy veszélyes státuszt, például külföldi ügynök címkét kapnak” – nyilatkozta. Filina maga is szerepel az orosz szövetségi körözési listán, miután 2022 februárjában tüntetéseken vett részt, majd később a bucsai mészárlásról szóló képek megosztása miatt ellene is eljárást indítottak.
A Jabloko marginális párt, amely az elmúlt választási ciklusokban körülbelül 1%-os támogatottságot ért el. Bár az 1995-ös választásokon még 45 mandátumot szerzett, Putyin elnöksége alatt fokozatosan kiszorult a parlamentből. A Kreml számára azonban hasznos eszköz volt: a rendszer „demokratikus” látszatát erősítette, miközben a hatóságok rámutathattak, hogy létezik ellenzéki párt. A legfrissebb felmérések szerint a párt akár 3%-ot is elérhetett volna, ami ugyan nem lett volna elég az 5%-os parlamenti küszöb átlépéséhez, de jelezte volna a háborúellenes nézetek társadalmi támogatottságát.
Elemzők szerint a párt kizárása „kockázatcsökkentő” lépés volt a Kreml részéről, mivel a Jabloko a külföldön élő ellenzék szócsövévé vált. Andrej Pivovarov, az Open Russia volt igazgatója, akit 2024-ben egy fogolycsere keretében engedtek szabadon, úgy véli, a Jabloko egyfajta biztonságos teret nyújtott a fiatalabb, háborúellenes aktivistáknak. Bár a duma teljesen Putyin ellenőrzése alatt áll, a párt betiltása azt jelzi, hogy a rendszer már semmilyen, mégoly csekély disszonanciát sem hajlandó megtűrni.
Igor Gretskiy politikai elemző szerint Oroszország a „totalitárius konszolidáció” fázisába lépett. A háború és a nyugati szankciók okozta gazdasági instabilitás miatt a Kreml minden belső politikai kockázatot igyekszik kiiktatni. A szeptember 18. és 20. között esedékes választások kimenetele így borítékolható: az Egységes Oroszország párt hatalmas többséggel fog győzni, a „menedzselt ellenzék” pedig a megszokott, korlátozott szerepét játssza majd tovább, miközben a valódi alternatívák teljesen eltűnnek a politikai palettáról.
A párt korábbi, 1995-ös sikerei után a 2007-es választásokra teljesen elveszítette parlamenti képviseletét, ami jól mutatja a politikai tér fokozatos szűkülését. A jelenlegi helyzetben a Jabloko már nem csupán egy választási szereplő, hanem egy szimbolikus központtá vált, amely köré az orosz társadalom háborúellenes elemei csoportosulhattak volna.
Pivovarov szerint a döntés, hogy betiltanak egy amúgy is gyenge ellenzéki pártot, a Kreml belső bizonytalanságát és gyengeségét mutatja. A biztonsági szolgálatok, köztük az FSB, vélhetően szorosan figyelemmel kísérték a párt népszerűségi mutatóinak minimális emelkedését is, ami a „kockázatcsökkentés” jegyében vezetett a teljes kizáráshoz.
A politikai elemzők szerint a Jabloko ellentmondásos álláspontja – például a Krím jövőjéről szóló népszavazási javaslat és az ukrán területi integritás elismerése közötti egyensúlyozás – korábban még elfogadható volt a rendszer számára, de a háború eszkalációjával ez a fajta „menedzselt ellenzék” már nem illeszkedik a Kreml új, totális kontrollra törekvő stratégiájába.
A választási folyamatban részt vevő többi párt, mint például az Igazságos Oroszország vagy a Kommunista Párt, továbbra is a rendszer keretein belül működik, és nem kérdőjelezi meg a háború alapvetéseit. Ez a fajta lojalitás biztosítja számukra a túlélést, míg a Jabloko elszigetelődése a politikai palettán véglegessé vált.
A 2024-es elnökválasztáson Boris Nadezhdin kizárása már előrevetítette ezt a tendenciát. A hatóságok láthatóan nem kívánnak teret engedni semmilyen olyan narratívának, amely a „különleges katonai művelet” kritikáját tartalmazza, még akkor sem, ha az csak szimbolikus szinten jelenik meg a választási kampányban.
A Jabloko kizárása tehát nem csupán egy adminisztratív döntés, hanem egy szélesebb körű politikai tisztogatás része, amelynek célja a társadalmi elégedetlenség minden lehetséges csatornájának elzárása. A választók számára így a szeptemberi voksolás már nem kínál valódi választási lehetőséget a béke és a háború kérdésében.
A Kreml számára a stabilitás fenntartása elsődleges, és ebben a rendszerben a választások csupán a már előre megírt forgatókönyv megerősítésére szolgálnak. Az Egységes Oroszország dominanciája megkérdőjelezhetetlen, a listákon szereplő háborús veteránok pedig a rendszer katonai elkötelezettségét hivatottak hangsúlyozni.
Az orosz politikai rendszerben bekövetkezett változások, különösen a háború kezdete óta, a disszidensek és az ellenzéki aktivisták számára szinte teljesen ellehetetlenítették a legális politizálást. Sokan közülük kénytelenek voltak elhagyni az országot, vagy börtönbüntetéssel néznek szembe, ha megpróbálják hallatni a hangjukat.
A Jabloko esete rávilágít arra, hogy a „menedzselt ellenzék” fogalma is átalakulóban van. Ami korábban a rendszer demokratikus látszatának fenntartását szolgálta, az ma már veszélyforrásként jelenik meg a Kreml szemében, ha a legkisebb mértékben is eltér a hivatalos állásponttól.
A Jabloko kizárása a választásokról egy újabb lépés a politikai rendszer teljes homogenizálása felé, ahol a hatalom már nem tűri meg a legkisebb ellenvéleményt sem, még akkor sem, ha az a választási eredményekben csak elhanyagolható mértékben mutatkozna meg.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
