A The Guardian beszámolója szerint Kolumbiában kilencvenkilenc egykori gerillaharcos sorsa vált drámaian bizonytalanná, miután az ország új elnöke, a keményvonalas Abelardo de la Espriella átvette a hatalmat. A fegyverletétel még június közepén történt, amikor a harcosok egy dél-kolumbiai vidéki településen adták át fegyvereiket, köztük puskákat, pisztolyokat, géppuskákat és gránátvetőket, majd egy máglyán égették el taktikai felszereléseiket és egyenruháikat, szimbolizálva a hat évtizede tartó, csaknem félmillió áldozatot követelő konfliktus lezárását.
Ez a gesztus a korábbi elnök, Gustavo Petro „teljes béke” elnevezésű tervének része volt, amelynek célja az ország mintegy harmincezer fegyveres bűnözőjének leszerelése lett volna. A terv azonban várakozáson alul teljesített, hiszen a harmincezer fegyveresből mindössze ez a kilencvenkilenc fő tette le a fegyvert, mindössze három nappal az elnökválasztás második fordulója előtt. A választást a milliomos ügyvéd, Abelardo de la Espriella nyerte, aki kampányában a békemegállapodások megszüntetését és a bűnözők elleni kíméletlen fellépést, börtönbüntetést vagy likvidálást ígért.
Az új elnök beiktatása óta a kormány már megkezdte a bűnözői csoportok elleni légicsapásokat, miközben az ország egy 7,4-es erősségű földrengés utóhatásaival is küzd. A fegyverletett csoport tagjai jelenleg egy kormányzati ellenőrzés alatt álló átmeneti zónában (ZUT) tartózkodnak, ahol szigorú felügyelet mellett várják a sorsukról szóló döntést. A területet katonák őrzik, a bentlakók pedig nem hagyhatják el a körzetet, miközben a békés civil életre való felkészülésük folyamata teljesen megrekedt.
Natalia Bríñez, a csoport egyik tagja elmondta, hogy jelenleg „limbusban” érzik magukat. A ZUT-ban élő egykori harcosok bézs színű téglaépületekben laknak, amelyeket saját készítésű békegalambos rajzok díszítenek. Bár a területen tilos a fegyverviselés, és közös étkezde, valamint rögtönzött edzőterem is rendelkezésre áll, a legtöbb időt a tagok telefonjaik böngészésével töltik. A bizonytalanságot fokozza, hogy a Petro-kormány által kiadott, a ZUT működését biztosító rendelet december 25-én lejár, de az új elnök bármikor visszavonhatja azt.
Armando Novoa, a korábbi békemegállapodásokért felelős tisztviselő szerint a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a kormány bezárná a zónát, és katonai műveletet indítana a fegyvertelen emberek elfogására vagy megölésére. Novoa hangsúlyozta, hogy ez emberiesség elleni bűncselekmény lenne. A korábbi békemegbízott hivatala azóta megszűnt, beolvasztották az újonnan létrehozott Nemzeti Biztonsági Bizottságba, ami több mint kétszáz munkahely megszűnésével járt.
A ZUT jelenleg egy kis könyvtárnak is otthont ad, amelyet Bríñez vezet, akinek bal vállán egy főnix tetoválás látható, ami a fegyveres konfliktustól való elszakadását és újjászületését jelképezi. A nő számára a legnehezebb a gyermekeitől való távollét: hétéves kislányával és tízéves kisfiával csak videóhívásokon keresztül tud beszélni, és csak akkor láthatja őket személyesen, ha a „tranzíciós” folyamat – amely szakmai képzést és pszichoszociális támogatást is tartalmaz – lezárul.
A csoport tagjainak havi 425 font (kb. 205 000 forint) összegű pénzügyi támogatást ígértek, amelyet azonban a mai napig nem folyósítottak számukra. Ennek hiányában egyesek már saját vállalkozások, például csirketenyésztés indítását tervezik, hogy megélhetésüket biztosítsák a bizonytalan jövőben. A kilencvenkilenc fős csoport az ezer fős, Commandos of the Frontier nevű szervezet része, amely a Nemzeti Koordinációs Bolívari Hadsereg (CNEB) kötelékébe tartozik.
A CNEB egy korábbi Farc-szakadár frakció, amely mintegy 2500 tagot számlál és az ecuadori határvidéket ellenőrzi. A Petro-kormány korábban más CNEB-tagokkal is tárgyalt, akik nyílt levélben jelezték az új elnök felé, hogy hajlandóak folytatni a párbeszédet. Nem tudni, hogy Abelardo de la Espriella válaszolt-e a megkeresésre. A csoport fő „béketárgyalója”, Geovany Andrés Rojas, akit „Araña” (Pók) néven ismernek, február óta őrizetben van egy amerikai kiadatási kérelem miatt, amelyet Petro korábban elhalasztott, ám a múlt szerdán az új elnök elrendelte a kiadatását.
Bár ezek a csoportok az 1960-as években még baloldali lázadókként indultak, mára az ideológia háttérbe szorult a gazdasági érdekekkel, különösen a kábítószer-kereskedelemmel és az illegális bányászattal szemben. Novoa szerint a ZUT-ban lévők többsége nem ideológiai meggyőződésből, hanem gazdasági okokból csatlakozott a szervezethez, amelyet sokan egyszerűen csak „a cégnek” neveztek.
A „teljes béke” koncepciója egy kísérlet volt a 2016-os, Farc-cal kötött békemegállapodás hiányosságainak pótlására, ám a Petro-kormány alatt az erőszak szintje az elmúlt évtized legmagasabb pontjára emelkedett. A fegyveres frakciók a tűzszüneteket terjeszkedésre használták fel, miközben egymással is harcoltak a területek és az illegális jövedelemforrások felett, ami növelte a gyilkosságok, emberrablások és mészárlások számát.
Paula Tobo, az Ideas for Peace Foundation vezető kutatója szerint a 99 fegyverletett személy jogi vákuumba került, mivel a Petro-kormány javaslatai a megadás szabályozására elbuktak a kongresszusban. A jelenlegi törvények értelmében az emberrablásért vagy kábítószer-kereskedelemért felelős személyek nem részesülhetnek amnesztiában, így a csoport tagjai kiszolgáltatott helyzetben maradtak.
A csoport legfiatalabb tagja, a 19 éves Adrián, aki csak a keresztnevét vállalta, elmondta, hogy vágya egy otthon és egy család alapítása. Ugyanakkor tisztában van a kockázatokkal: „Őszintén szólva, újra fegyvert fognék, mert mi tartjuk magunkat a megállapodáshoz, és a kormánynak is ezt kellene tennie, nem igaz?” – tette fel a kérdést.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormányzati szervek átalakítása, beleértve a Békéért Felelős Főbiztos Hivatalának beolvasztását a Nemzeti Biztonsági Bizottságba, belső bizonytalanságot szült. A szakértők szerint a Petro-kormány döntése a fegyverletételről elhamarkodott volt, mivel nem biztosított megfelelő jogi keretet a harcosok civil életbe való integrációjához.
A csoport írásban is megerősítette elkötelezettségét a béke mellett, és meghívta az új elnököt a zónába, ám a cikk megjelenéséig semmilyen választ nem kaptak. A jövőjük továbbra is a kormányzati rendeletek és a politikai akarat függvénye, miközben a ZUT falai között a feszültség napról napra nő.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
