Fél évvel az iráni konfliktus kitörése után még mindig 400 hajó vesztegel a Perzsa-öbölben, miközben a fedélzetükön tartózkodó 6000 fős személyzet is kényszerű várakozásra van ítélve – számolt be róla az NOS. Arsenio Dominguez, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) főtitkára szerint a helyzet a Hormuzi-szorosban továbbra is megoldatlan, ami súlyos globális gazdasági következményekkel jár, különösen az olaj-, műtrágya- és egyéb nyersanyagkereskedelem akadozása miatt.
Súlyos biztonsági kockázatok a tengeri kereskedelemben
A konfliktus kezdete óta az IMO legalább hetven támadást regisztrált a nemzetközi hajózás ellen, amelyek összesen tizenkilenc halálos áldozatot követeltek. A szervezet tanácsa a múlt hónapban határozatot fogadott el, amelyben a Hormuzi-szoroson keresztüli akadálytalan hajózás összehangolt és tartós helyreállítását sürgetik. A térség stratégiai jelentőségét mutatja, hogy a háború előtt a világ olajkereskedelmének mintegy 20 százaléka haladt át ezen a szűk tengeri átjárón.
Ellentmondó állítások az ellenőrzésről
Az iráni Forradalmi Gárda a napokban a Telegramon keresztül azt közölte, hogy Irán teljes körű ellenőrzést gyakorol a szoros felett. Ezzel szemben az Egyesült Államok határozottan állítja, hogy a tengeri útvonal nyitva áll és amerikai ellenőrzés alatt marad. Brown parancsnok, az amerikai közel-keleti katonai parancsnokság képviselője csütörtökön kijelentette, hogy a szoros teljesen aknamentes, és a nemzetközi hajók szabadon közlekedhetnek.
Teherán ezzel szemben „kirívó hazugságnak” nevezte az amerikai állítást, és hangsúlyozta, hogy minden olyan hajót feltartóztatnak, amely engedély nélkül próbál áthaladni a területen. A brit tengerészeti szervezet, az UKMTO adatai szerint a forgalom drasztikusan visszaesett: míg a háború előtt naponta akár 130 hajó is áthaladt a szoroson, az elmúlt héten ez a szám átlagosan napi 29-re csökkent.
Gazdasági nyomásgyakorlás és diplomáciai patthelyzet
Washington célja továbbra is az, hogy gazdasági szankciókkal teljesen elszigetelje Iránt a világgazdaságtól, és büntetéssel fenyegeti azokat az országokat vagy vállalatokat, amelyek továbbra is üzleti kapcsolatokat ápolnak Teheránnal. Irán válaszul megtorlást helyezett kilátásba, és követeli, hogy az Egyesült Államok teljesítse a júniusi, azóta lejárt békemegállapodási szándéknyilatkozatban foglalt kötelezettségeit. Három héttel ezelőtt Irán újabb feltételeket szabott a szoros újranyitásának érdekében, ami tovább bonyolítja a diplomáciai rendezés esélyeit.
A kialakult helyzet nem csupán a közvetlen érintetteket, hanem a globális ellátási láncokat is érzékenyen érinti. A szakértők szerint a bizonytalanság hosszú távon is fenntarthatja az energiaárak volatilitását, miközben a térségbeli katonai jelenlét fokozódása további kockázatokat rejt magában a kereskedelmi hajózás számára.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
