Európai hírszerzési vezetők figyelmeztetnek: Oroszország döntő lépésekre készülhet a NATO ellen

Az The Guardian beszámolója szerint európai hírszerzési vezetők arra figyelmeztetnek, hogy Oroszország a közeljövőben, akár hónapokon belül is drasztikusabb lépésekre szánhatja el magát a NATO-val szemben. A szakértők szerint a Kreml kampánya „hónapokban, nem években” mérhető időtávon belül intenzívebbé válhat, ugyanakkor óva intenek a pánikkeltéstől, amely véleményük szerint csak az orosz pszichológiai hadviselés céljait szolgálja. A fenyegetés komolyságát jelzi, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök a parlamentben arról beszélt, az orosz hírszerzési értékelések alapján Moszkva drónokkal vagy rakétákkal mérhet csapást a szövetség területére, hogy bebizonyítsa: az észak-atlanti szerződés 5. cikkelye a gyakorlatban nem bír akkora visszatartó erővel, mint elméletben.

Emmanuel Macron francia elnök a lengyel kormányfő figyelmeztetéseit „megalapozottnak és jól dokumentáltnak” minősítette. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Párizsban rendkívüli egyeztetést hívtak össze, amelyen a pártvezetők és a 2027-es elnökválasztás jelöltjei vettek részt, hogy megvitassák a növekvő orosz fenyegetést. Az eszkalációtól való félelem egybeesik az ENSZ közgyűlésének New York-i ülésszakával, miközben az ukrajnai háborúban is fokozódnak a légicsapások. Kijev a hétvégén több száz drónnal és rakétával támadta Moszkvát és más orosz régiókat, ami a háború egyik legnagyobb légi offenzívájának számít.

Orosz lépések a NATO határainak tesztelésére

Michal Koudelka, a cseh BIS biztonsági szolgálat vezetője egy ritka interjúban kifejtette, hogy a Kreml tervei között a dróntevékenység fokozása mellett egy NATO-terület elleni korlátozott invázió is szerepelhet. „Ez lehetséges. Magában foglalhat korlátozott behatolást, hamis zászlós provokációkat és egy masszív befolyásolási kampányt” – mondta a prágai központban. Bár a forgatókönyv hónapokon belül megvalósulhat, Koudelka hangsúlyozta, hogy a nyugati hírszerzések mindent megtesznek a konfliktus eszkalációjának megakadályozása érdekében.

A balti államok óvatosságra és higgadtságra intenek

A balti államok biztonsági vezetői ezzel szemben óvatosabb álláspontot képviselnek. Normunds Mežviets, a lett állambiztonsági szolgálat (VDD) főigazgatója rigai irodájában elmondta, hogy jelenleg nem látják közvetlen támadás jeleit. Bár elismerte, hogy Moszkva valóban határozottabb fellépésre készül Európában, kérdésesnek nevezte, hogy ezek konkrét katonai tervek-e, vagy csupán a nyugati társadalmakban keltett félelem és bizonytalanság fokozását szolgáló stratégia részei. „Még nyitott kérdés, hogy vannak-e közvetlen és konkrét terveik, vagy ez csak az általános kísérletük része, hogy félelmet és bizonytalanságot terjesszenek a nyugati társadalomban” – fogalmazott.

A balti politikusok, akik korábban gyakran bírálták Nyugat-Európát az orosz fenyegetéssel szembeni engedékenység miatt, most abba a sajátos helyzetbe kerültek, hogy nyugalomra intik nyugati partnereiket. Attól tartanak ugyanis, hogy a küszöbön álló invázióról szóló állandó diskurzus káros hatással lehet a társadalmi stabilitásra és a gazdaságra. Jonatan Vseviov, az észt külügyminisztérium államtitkára a közösségi médiában határozottan elítélte a pánikkeltést, hangsúlyozva, hogy ha valódi támadás veszélye állna fenn, azt egyértelműen közölnék, addig azonban a higgadtság és Ukrajna támogatása a legfontosabb.

Mežviets szerint pozitív fejlemény, hogy Nyugat-Európa „felébredt” az orosz fenyegetésre. „2022 előtt folyamatosan figyelmeztettük nyugat-európai partnereinket, de legtöbbször nem hallgattak ránk. 2022-ben a partnereink hozzáállása megváltozott. Azt mondták, kiderült, hogy a balti államoknak és a lengyeleknek igazuk volt” – tette hozzá. A hírszerzési vezetők nem kívánták kommentálni azokat a híreszteléseket, amelyek szerint John Ratcliffe CIA-igazgató múlt havi, rigai kitérővel tarkított moszkvai látogatása során figyelmeztette volna a Kremlt a NATO elleni támadás következményeire.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban elutasította a NATO elleni orosz támadásról szóló híreket, mondván, azoknak „semmi közük a valósághoz és az Oroszországi Föderáció szándékaihoz”. Ugyanakkor sok európai döntéshozóban élénken él a 2022-es invázió emléke, amikor az amerikai hírszerzés többször figyelmeztetett a támadásra, miközben Moszkva azt következetesen tagadta. A háború az ötödik teléhez közeledik, és az amerikai vezetésű béketeremtési kísérletek egyelőre nem hoztak áttörést.

Oroszország gyakran hangoztatja, hogy a nyugati fegyverszállítások és hírszerzési támogatás miatt a támogató országok a háború résztvevőinek tekinthetők, és legitim célpontok. Ennek ellenére Moszkva eddig kerülte az olyan nyílt konfrontációt, amely összehangolt NATO-választ váltana ki. Ehelyett szabotázsakciók sorozatát indította el az Ukrajnát leginkább támogató országokban, tesztelve a szövetség határait, ahogy az történt egy évvel ezelőtt, amikor több mint egy tucat fegyvertelen drón repült be lengyel légtérbe.

Koudelka szerint az orosz taktika az „eszkaláció a deeszkalációért” elvén alapul. A Kreml célja, hogy a nyugati társadalmak gyenge pontjait kihasználva csökkentse az Ukrajnának nyújtott támogatást. „Azt hiszik, ha eléggé eszkalálják a helyzetet, akkor az európai országok úgy döntenek, hogy nem támogatják tovább Ukrajnát” – magyarázta a cseh hírszerzési vezető.

Az elmúlt hetekben a Trump-adminisztráció újabb kísérletet tett a béketárgyalások elindítására. Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai megbízottak Moszkvába és Kijevbe is ellátogattak. Bár Donald Trump többször állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekelt egy megállapodásban, Európában nagy a szkepticizmus a Kreml jóhiszeműségét illetően. Thomas Nilsson, a svéd katonai hírszerzés vezetője szerint Moszkva csak „tárgyalási színházat” játszik, mivel továbbra is úgy véli, stratégiai céljait a harctéren érheti el.

A szabotázsakciók új szakaszba léphetnek

A hírszerzési vezetők egyetértenek abban, hogy a szabotázsakciók a következő hónapokban várhatóan intenzívebbé válnak. Nilsson „játékváltó” eseménynek nevezte a közelmúltbeli lipcsei repülőtéri drónincidenst, amelyet a német hatóságok orosz hírszerzési tevékenységnek tulajdonítanak. „Ha egy fegyveres drónt küldenek egy forgalmas európai repülőtérre, az olyan támadás, amely emberéleteket követelhet vagy kritikus infrastruktúrát tehet tönkre, ami hatalmas következményekkel jár a társadalomra nézve” – mondta.

Mežviets szerint Oroszország a véletlenszerű szabotázsakcióktól a célzott támadások felé mozdult el, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatáshoz. „Látjuk, hogy a vasúti infrastruktúrát és az ukrán támogatási útvonalakat veszik célba. Jelenleg a védelmi ipari létesítmények felé történő elmozdulást tapasztalunk” – tette hozzá a lett szakértő.

Nilsson szerint az orosz szabotázsoknak több célja is van: az Ukrajna iránti támogatás csökkentése, a NATO megosztása és az európai lakosság megfélemlítése. „Moszkva azt szeretné, ha a NATO végtelen vitákat folytatna a 4. cikkely szerinti konzultációkról, de végül semmilyen konkrét lépést nem tenne” – jegyezte meg. A szabotázskampány további hatása az európai hírszerző szolgálatok erőforrásainak kimerítése, mivel minden egyes tűzesetet vagy technikai meghibásodást potenciális terrortámadásként kell vizsgálniuk.

Összességében a hírszerzési vezetők figyelmeztetései arra utalnak, hogy Európa biztonsági architektúrája példátlan nyomás alatt áll. Az orosz szabotázsakciók és a folyamatos fenyegetés célja nem feltétlenül egy totális háború kirobbantása, hanem a nyugati egység megbontása és a döntéshozók elbizonytalanítása. A következő hónapok kritikusak lehetnek a kontinens stabilitása szempontjából, különösen az ukrajnai háború ötödik telének közeledtével, amikor a feszültség várhatóan tovább fokozódik.