Az The Guardian beszámolója szerint Irán hivatalos amerikai válaszra vár azzal a javaslatával kapcsolatban, amely a Hormuzi-szoros egy héten belüli újranyitását és a nukleáris tárgyalások újraindítását célozná, cserébe az iráni kikötőket sújtó amerikai tengeri blokád feloldásáért. Bár Teherán még nem kapott hivatalos választ, a hírek szerint Donald Trump elutasította az egyezséget. Az amerikai elnök állítólag szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Irán teljesítené a nukleáris programjának leszerelésére vonatkozó követeléseit, és a novemberi félidős választások után a bombázások folytatását tervezi. A Wall Street Journal által idézett, meg nem nevezett amerikai tisztviselők szerint az elnök bizalmasai előtt jelezte, hogy a katonai csapások újrakezdésére számít.
A New York-i ENSZ-közgyűlésen lezajlott háromórás találkozó során Irán azt javasolta, hogy nyissák meg a szorost, ami enyhítené a globális energiapiacokra nehezedő nyomást, és hét napon belül indítsák újra a nukleáris programról szóló egyeztetéseket. Cserébe Irán a blokád feloldása mellett a befagyasztott vagyontárgyak egy részének felszabadítását, az olajexportot sújtó szankciók alóli felmentés visszaállítását és egy minden frontra kiterjedő tűzszünetet várna el. Ez utóbbi magában foglalná, hogy az amerikai elnök rábírja Izraelt az Irán által támogatott Hezbollah elleni támadások leállítására, ami a szakértők szerint rendkívül nehéz diplomáciai feladatot jelentene. Emellett Szaúd-Arábia aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a megállapodás kétoldalú jellegű Irán és Omán között, a Perzsa-öböl menti államok bevonása nélkül.
Abbas Araghchi iráni külügyminiszter részletezte a javaslatot, hangsúlyozva, hogy a hétnapos folyamat az amerikai elfogadást követően azonnal megkezdődhetne. Az első lépések négy-öt napot vennének igénybe, a hatodik napon nyílna meg a szoros, a hetedik napon pedig megkezdődnének a nukleáris tárgyalások. A terv része lenne egy protokoll, amely lehetővé tenné az ENSZ nukleáris ellenőreinek visszatérését az iráni létesítményekbe, hogy megvizsgálják a sérült telephelyeket és a dúsított uránkészleteket. „Ha az amerikai oldalon megvan a komolyság a megállapodásra és a Hormuzi-szoros újranyitására, minden készen áll” – fogalmazott a külügyminiszter, hozzátéve, hogy országa nem fogad el kényszert vagy megfélemlítést.
Masoud Pezeshkian iráni elnök az ENSZ-főtitkárral, António Guterresszel való találkozója után kijelentette: „Irán nem állt fel a tárgyalóasztaltól, de a múltbeli tapasztalatok fényében már nem bízik az Egyesült Államokban.” A tengeri blokád súlyos terhet ró az iráni gazdaságra, miközben a hét hónapja tartó konfliktus világszerte növeli a megélhetési költségeket. Bár a felek közötti közvetítői tárgyalások korábban konstruktívnak tűntek, a helyzet továbbra is rendkívül ingatag.
Pezeshkian a CBS Face the Nation című műsorában adott interjújában megerősítette, hogy Teherán kész a nukleáris programról és egyéb kérdésekről tárgyalni, de nem fogad el „zaklatást vagy kényszert”. Kiemelte, hogy országa nem törekszik háborúra, de megvédi magát a nyomással és támadásokkal szemben, és már korábban is egyetértett abban, hogy nem céljuk nukleáris fegyverek fejlesztése. A diplomáciai erőfeszítések ellenére a konfliktus, amely 2026. február 28-án kezdődött, továbbra is megoldatlan.
A háború kezdete óta az összecsapások hullámokban zajlanak, jelentős károkat okozva az iráni infrastruktúrában és gazdaságban, miközben több ezer áldozatot követelt. Irán és szövetségesei válaszul drón- és rakétatámadásokat hajtottak végre a térségben, ami tovább mélyítette a humanitárius válságot. Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete pénteken jelentette, hogy Jemenben drasztikusan nőtt az akut alultápláltság a gyermekek körében. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az iráni biztonsági erők keményvonalasai és a mérsékeltebb politikai erők között is kérdéses az egyetértés a kompromisszumok tekintetében.
Donald Trump a hétvégén a Truth Social platformján egy olyan térképet tett közzé, amelyen a Hormuzi-szorost „Trump-szorosnak” nevezte át, ami sokak szerint a diplomáciai feszültségek további eszkalációját jelzi. Az amerikai elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy nem siet a megállapodással, még akkor sem, ha a magas olajárak világszerte fűtik az inflációt. A diplomáciai manőverek, amelyek az ENSZ-közgyűlés köré csoportosultak, jól mutatják a konfliktus globális tétjét és a megoldás felé vezető út nehézségeit.
A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli az eseményeket, különösen azokat a jelentéseket, amelyek szerint az iráni támogatású milíciák Irakban csővezetékek elleni támadásokért felelősek, ami átmenetileg csökkentette a szaúdi olajkínálatot a piacon. A jövőbeli tárgyalások sikere nagyban függ attól, hogy a felek képesek lesznek-e túllépni a kölcsönös bizalmatlanságon és a katonai nyomásgyakorlás stratégiáján, amely eddig csak a regionális instabilitást növelte.
Összességében a helyzet továbbra is patthelyzetben van: míg Irán a szankciók enyhítését és a szuverenitása elismerését követeli, az Egyesült Államok továbbra is a nukleáris program teljes leszerelését várja el. A novemberi amerikai választások közeledtével a politikai retorika várhatóan tovább keményedik, ami csökkenti a rövid távú diplomáciai áttörés esélyét a térségben.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.