Hatalmas gazdasági károkat okoznak Ukrajnának a folyamatos légiriadók

A The Guardian beszámolója szerint Ukrajna gazdasága óránként becslések szerint 45 millió dollár veszteséget szenved el minden olyan órában, amikor a légiriadók miatt leáll a munka. Olekszandr Kravcsenko gazdasági és környezetvédelmi miniszter szerint az ország vezetése folyamatosan keresi a megoldásokat arra, hogyan tartható fenn a gazdasági működés az intenzív orosz bombázások közepette. A miniszter rámutatott, hogy Oroszország célzottan támadja az ukrán gazdaság alapjait, beleértve az ipari létesítményeket, raktárakat, logisztikai központokat és adatközpontokat is, amit a tárcavezető úgy jellemzett, mint egy kísérletet arra, hogy „szinte a teljes gazdaságot elpusztítsák”.

Kravcsenko, aki korábban a McKinsey tanácsadó cégnél dolgozott, elmondta, hogy a kormány nem számított arra, milyen gyorsan fejleszti Oroszország a sugárhajtású drónokat, amelyekkel immár mindent célba vesznek. A kijevi kormányzati épületből nyilatkozó miniszter hangsúlyozta: a támadások miatt a dolgozókat rendszeresen óvóhelyekre kell küldeni, a szirénák pedig akár napi 10 órán át is szólhatnak. „Ha az emberek bunkerben vannak, az üzlet megáll” – fogalmazott a miniszter, érzékeltetve a mindennapi működést bénító hatásokat.

A gazdasági károk mérséklése érdekében a kormány nemrég bevezetett egy kétszintű figyelmeztető rendszert. A „vörös” riasztás rakétaveszélyt jelez, és kötelező az óvóhelyre vonulás, míg a „sárga” jelzés dróntámadásra figyelmeztet, ami mellett sok vállalkozás folytathatja a munkát. A miniszter szerint a cégek több mint fele működik a sárga riasztások alatt is, ám ez a megoldás sem nyújt teljes körű védelmet a dolgozók számára.

A biztonság és a termelés közötti törékeny egyensúlyt jól mutatja a hétfői tragikus eset: egy orosz sugárhajtású drón a kijevi Nemzeti Tudományos Akadémiát találta el egy sárga riasztás idején, miközben a dolgozók bent tartózkodtak, és ketten életüket vesztették. Ez a drámai esemény rávilágít azokra a nehéz kompromisszumokra, amelyeket Ukrajnának meg kell kötnie a mindennapi élet fenntartása és az állampolgárok védelme között az eszkalálódó orosz támadássorozat közepette.

Kravcsenko tájékoztatása szerint az orosz támadások idén már mintegy 10 milliárd dollár kárt okoztak a tárgyi eszközökben, beleértve az acélműveket, raktárakat és a logisztikai infrastruktúrát. Emellett Oroszország hatékonyan blokád alá vonta a fekete-tengeri kikötőket, amelyek korábban az ukrán export zömét bonyolították. A miniszter szerint az ország felkészültebb a háború eddigi „legkeményebb, legzordabb telére”, bár az energiaellátásra és a már legyengült vállalkozásokra nehezedő nyomás tovább fokozódhat.

A jövőbeli támadások elleni védekezés érdekében a kormány jelenleg olyan lehetőségeket vizsgál, amelyek lehetővé tennék a magáncégek számára, hogy saját légvédelmi rendszereket vásároljanak. Kravcsenko ugyanakkor óvatosságra intett, hangsúlyozva, hogy a vállalkozások soha nem tudják magukat teljes mértékben megvédeni az orosz rakétáktól és drónoktól.

A támadások okozta károk súlyos terhet rónak az államháztartásra is. Volodimir Zelenszkij elnök a hátralévő idei költségvetési hiányt mintegy 27 milliárd dollárra becsülte, ami kérdéseket vetett fel egyes európai kormányokban, annak ellenére, hogy az EU már jóváhagyott egy 90 milliárd eurós hitelcsomagot 2026-ra és 2027-re. Kravcsenko szerint a kormány kiadáscsökkentésekkel és belső tartalékok feltárásával 20 milliárd dollárra mérsékelte a hiányt.

Kijev jelenleg további támogatásokat keres az EU-tól, Japántól, Kanadától és az Egyesült Királyságtól, beleértve a jövő évre tervezett hitelek előrehozását is. A miniszter határozottan visszautasította azokat a feltételezéseket, miszerint a hiány korrupció vagy rossz gazdálkodás eredménye lenne. Kiemelte, hogy a háború költségei folyamatosan nőnek, különösen a légvédelmi rendszerek fejlesztése és a drónelhárítás terén, ahol Ukrajnának gyorsítania kell a fejlesztéseken.

Bár a korrupciós botrányok elérték az elnöki környezetet is, ami feszültséget okoz a nyugati adományozók körében, a kormány igyekszik reformokkal javítani a helyzeten. A közvélemény-kutatások szerint a korrupció az ukránok egyik legfőbb aggodalma, de a miniszter szerint a kormány elkötelezett a probléma kezelése mellett. Ukrajna 2027-es külső finanszírozási igénye 52,6 milliárd dollár, amelyből eddig körülbelül 20 milliárd dollár biztosított, így további adóemelések és kiadáscsökkentések várhatóak a jövőben.

Arra a kérdésre, hogy a nyugati támogatásokkal szemben szkeptikus pártok előretörése Franciaországban és Németországban gyengítheti-e a Kijev iránti elkötelezettséget, a miniszter aggodalmát fejezte ki. „Am I worried? I think I should be, probably.” „Aggódom? Azt hiszem, valószínűleg kellene.” – mondta, hozzátéve, hogy Európában általánosan növekszik a háborús fáradtság.