A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (CIRC) legfrissebb, a The Lancet Oncology című tudományos folyóiratban közzétett jelentése szerint 2024-ben világszerte körülbelül 2,3 millió új daganatos megbetegedés volt közvetlenül visszavezethető valamilyen fertőzésre. Ez az arány azt jelenti, hogy minden nyolcadik rákos diagnózis mögött olyan kórokozók állnak, amelyek ellen a modern orvostudomány eszközeivel gyakran hatékonyan védekezhetnénk, így ezek a megbetegedések sok esetben megelőzhetőek lennének.
Évente globálisan mintegy 20 millió új rákos esetet regisztrálnak. Bár a tüdőrák 2022-ben a leggyakoribb típus volt 2,5 millió új esettel, amelyet az emlőrák követett 2,3 millió (11,6%) diagnózissal, majd a vastagbélrák 1,9 millió esettel, a fertőző ágensek szerepe a daganatok kialakulásában továbbra is meghatározó és kiemelt figyelmet érdemlő terület. A kutatók tizenkét olyan kórokozót – vírusokat, baktériumokat és parazitákat – azonosítottak, amelyek felelősek a fertőzéses eredetű daganatok szinte teljes köréért.
A lista élén a Helicobacter pylori baktérium áll, amely önmagában körülbelül 760 000 daganatos esetért tehető felelőssé. Ezt követi a humán papillomavírus (HPV), amely 750 000 megbetegedést okoz, többek között méhnyak-, végbél- és különféle fül-orr-gégészeti daganatokat. A további sorrendben a hepatitis B vírus 360 000, az Epstein-Barr vírus 260 000, míg a hepatitis C vírus 160 000 esetet váltott ki a vizsgált időszakban. Az ügynökség hangsúlyozza, hogy ezek a kórokozók együttesen a fertőzéses eredetű daganatok szinte teljes spektrumát lefedik.
Dr. Gary Clifford, a kutatás egyik vezetője szerint a fertőzésekkel összefüggő daganatok képe folyamatosan változik, ahogy a tudományos ismeretek bővülnek. A szakember kiemelte: „A fertőzésekkel összefüggő daganatok tájképe folyamatosan változik, ahogy a tudományos ismeretek fejlődnek.” Példaként említette az Epstein-Barr vírust, amelyről korábban elsősorban a mononukleózis kapcsán hallhattunk, ám mára bizonyítottá vált, hogy szerepet játszhat bizonyos limfómák és gyomordaganatok kialakulásában is. Ez a felismerés rávilágít arra, hogy a fertőző betegségek szorosabb monitorozása elengedhetetlen a daganatos prevencióban.
A tanulmány rámutat a jelentős földrajzi egyenlőtlenségekre is: Kelet-Ázsia például a világ fertőzéses eredetű rákos megbetegedéseinek 42 százalékát koncentrálja. Ennek hátterében elsősorban a Helicobacter pylori és a hepatitis B vírus magasabb előfordulása áll. Ezek az adatok aláhúzzák, hogy a régiók közötti egészségügyi különbségek csökkentése kulcsfontosságú a globális rákstatisztikák javításában.
Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozzák, hogy a megoldások már rendelkezésre állnak. A megelőzés kulcsa a széles körű védőoltási programokban rejlik, különösen a HPV és a hepatitis B elleni vakcinák esetében. A prevenció további eszközei közé tartozik a HIV és a Helicobacter pylori elleni célzott kezelés, valamint a szűrések kiterjesztése.
A megelőzés részeként a szakemberek kiemelik az óvszerhasználat fontosságát, valamint a méhnyak- és végbélrák megelőzését szolgáló rákmegelőző elváltozások szűrését. Ezek a beavatkozások nemcsak az egyéni egészséget védik, hanem globális szinten is mérsékelhetik a daganatos megbetegedések terheit.
A Santé Magazine beszámolója szerint a kutatás eredményei egyértelműen jelzik, hogy a fertőző betegségek elleni küzdelem szerves része a modern onkológiai stratégiáknak. A korai diagnózis és a hatékony kezelési protokollok alkalmazása jelentős mértékben csökkentheti a jövőbeli daganatos esetek számát.
A jelentés egy olyan globális egészségügyi kihívásra hívja fel a figyelmet, amely megfelelő közegészségügyi intézkedésekkel, oltási kampányokkal és a szűrésekhez való hozzáférés javításával jelentős mértékben visszaszorítható lenne a következő években.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.