Naponta körülbelül 70 000 gondolat cikázik át az agyunkon, ám ezeknek csak egy töredéke tekinthető valóban újnak, hiszen a legtöbb visszatérő jellegű, és a mabra beszámolója szerint a negatív fundálások gyakran dominálják a mentális kapacitásunkat. A Claremont Graduate University és a kínai Wuhan University kutatói 258 önkéntes bevonásával vizsgálták, pontosan mi foglalkoztatja az embereket a mindennapokban, hogy feltérképezzék a gondolkodási mintázatokat.
A 19 és 71 év közötti résztvevők egy speciális alkalmazást használtak két héten keresztül, amely naponta nyolc alkalommal jelzett. A résztvevőknek minden alkalommal le kellett jegyezniük aktuális gondolataikat, és értékelniük kellett saját boldogságszintjüket. A kutatók megfigyelték, hogy a gondolatok fele szándékos volt, míg a másik fele kéretlen, úgynevezett „gondolatvándorlás” vagy emlékeztető formájában jelentkezett.
A szakemberek négy jól elkülöníthető csoportot azonosítottak, bár hangsúlyozták, hogy az egyének idővel mozoghatnak ezek között a kategóriák között. A gondolatok jelentős része – közel egyötöde – érzékszervi benyomásokkal, fáradtsággal, munkával vagy hobbikkal volt kapcsolatos. Érdekesség, hogy a vágyakozással kapcsolatos gondolatok gyakran az étkezés, különösen a kávézás köré csoportosultak.
Az első csoportba tartozó „aggódók” kiemelten foglalkoznak világpolitikai eseményekkel, háborúkkal és társadalmi kérdésekkel. Ők körülbelül 60 százalékkal többet aggódnak a világ dolgain, mint az átlag, és kétszer gyakrabban gondolnak saját egészségükre vagy biztonságukra. Gyakran hallgatnak zenét, amivel a kutatók szerint érzelmi terheiket próbálják csökkenteni, miközben gondolataikban gyakran felbukkannak a „covid”, „magány”, „fájdalom” és „fáradtság” szavak.
A második csoportot a gyakorlatias gondolkodók alkotják. Akik ebbe a kategóriába tartoznak, azok az átlagosnál kétszer több időt töltenek a háztartási teendők, a mindennapi feladatok és a pénzügyek tervezésével. Emellett a filmek, könyvek és televíziós műsorok történetei is meghatározóak számukra, gyakran használják a „megoldás”, „feldolgozás”, „debattálás” és „dokumentálás” kifejezéseket.
A harmadik csoportba a testi érzetekre fókuszálók tartoznak. Ez a csoport átlagosan 32 éves, és kétharmaduk nő. Ők elsősorban érzelmeikkel, testi érzeteikkel és mentális benyomásokkal foglalkoznak. Érdekesség, hogy náluk a legmagasabb, 28 százalékos az aránya a kéretlen, betolakodó gondolatoknak. A kutatók szerint a csoport összetételében a menstruációs ciklus hatásai is szerepet játszhatnak, gyakran megjelenő szavaik a „terapeuta”, „fájdalom” és „elsöprő”.
A negyedik csoportot a „keményen dolgozók és sokat szórakozók” alkotják. Ez a csoport osztja meg leginkább figyelmét a munka és a szabadidő között. Bár kétszer annyit gondolnak a munkájukra, mint mások, 25 százalékban hobbikkal, játékokkal és kulturális tevékenységekkel foglalkoznak. Ők a legelégedettebbek, és a kutatásban résztvevők közül ők rendelkeztek a legmagasabb jövedelemmel, gondolataikban pedig gyakran szerepel a „siker”, „projekt” vagy „edzőterem”.
Fontos tudnivaló, hogy a vizsgálat még nem jelent meg tudományos folyóiratban, így az eredmények előzetesnek tekinthetők. A szerzők külön felhívják a figyelmet arra, hogy a résztvevők többsége a modern nyugati világból érkezett, így a gondolkodási mintázatok más kultúrákban jelentősen eltérhetnek.
A kutatás rávilágít arra, hogy mentális állapotunkat nagyban befolyásolja az, mire irányítjuk figyelmünket a mindennapok során. A folyamatosan visszatérő gondolatok kezelése kulcsfontosságú lehet a stressz csökkentésében.
A szakértők szerint a gondolkodási stílusunk megismerése segíthet abban, hogy tudatosabban kezeljük a mindennapi kihívásokat. A mentális egészség megőrzése érdekében érdemes megfigyelni, melyik csoportba tartozunk leginkább.
A vizsgálatban résztvevők visszajelzései alapján a kávé és az étel iránti vágyakozás univerzális emberi vonásnak tűnik, amely a legkülönbözőbb gondolkodói típusoknál is megjelenik.
A kutatók szerint a jövőben érdemes lenne szélesebb körű, globális vizsgálatokat is végezni, hogy lássuk, mennyire általánosak ezek a mintázatok a különböző társadalmi rétegekben.
A tanulmány egy izgalmas betekintést nyújt abba, hogyan strukturáljuk belső világunkat, és miként hatnak ránk a mindennapi ingerek, legyen szó munkáról, hobbiról vagy éppen a világ eseményeiről.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
