A kormány fel fog lépni azon építőipari szereplők ellen, amelyeknél korábbi közbeszerzések kapcsán súlyos szabálytalanságra utaló gyanú merül fel – jelentette be a közlekedési és beruházási miniszter a 24.hu Della című podcastjében. Vitézy Dávid megerősítette, hogy az érintettek között a korábbi évek meghatározó piaci szereplői is megtalálhatóak lehetnek.
A miniszter leszögezte, hogy az állam nem tűzött ki olyan célt, hogy kizárólag a piaci szereplők személye alapján szorítson ki vállalatokat, így Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László cégeit sem. A kormány fellépése azokra a vállalkozásokra irányul, amelyek megsértették a közbeszerzési vagy egyéb szabályokat. A jogkövetkezmények akár a jövőbeni közbeszerzésekből való kizárást is jelenthetik.
Vitézy Dávid elmondta, hogy már látnak olyan súlyos szabálytalanságra utaló gyanút korábbi közbeszerzésekben, amelyek miatt a következő hetekben konkrét intézkedések várhatóak. A miniszter hangsúlyozta a fellépés okait:
Kiemelte, a kormány nem azért lép fel ellenük, mert „nem szimpatikusak”, hanem azért, mert az ország nemzetgazdasági érdekeit sértve, az uniós forrásokat veszélyeztetve összejátszottak, szabálytalanságokat követtek el.
A kormányzati célok között szerepel a magyar tulajdonú, közepes méretű építőipari cégek helyzetbe hozása. Ennek érdekében a jövőben a tendereket kisebb részekre bonthatják, és kevésbé szigorú referenciákat írhatnak elő. A miniszter szerint a korábbi évek preferenciái megszűntek, így bizonyos cégek a megszokott „hátszél” nélkül már nem lesznek versenyképesek a vasút-, magas- vagy mélyépítésben.
Költségvetési célok és infrastrukturális fejlesztések
A 2027-es költségvetés kapcsán a miniszter elmondta, hogy a kormány a Tisza Párt választási ígéreteinek teljesítésére törekszik, miközben kiemelt figyelmet fordít a költségvetési egyensúlyra. A tárcák felé elvárás a korábbi pazarlások felszámolása. A közlekedési és beruházási tárca költségvetése 100 milliárd forintos nagyságrendben nő, ami elsősorban az uniós forrásoknak köszönhető.
A fejlesztések egyik fő célja a vidéki útállapotok javítása. A vasúti közlekedésben jelentős mozgásteret biztosít az 5 milliárd eurós uniós forrás:
Hozzátette, a vasútnál 5 milliárd eurós uniós forrás ad nagyobb mozgásteret, ebből tervezik új járműtenderek kiírását a HÉV-re és az Intercitykre, nagy vasútfejlesztési beruházások elindítását a fővonalakon.
A közutak fejlesztésére szintén 100 milliárdos nagyságrendben költenek, kiemelt projektként kezelve a mohácsi hidat, az M49-es és az M1-es autópálya beruházásait. A miniszter emellett egy 3-4 éves hídfelújítási program tervét is említette. A kisebb felújítási munkák elvégzésére a Magyar Közút Zrt. és a MÁV saját kivitelezési képességeinek fejlesztését tervezik.
Vitézy Dávid visszautasította azokat a vádakat, miszerint kizárólag külföldi vállalatok nyernének az infrastrukturális tendereken. Végezetül tájékoztatott arról, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonalon a belföldi személyforgalom néhány héten belül, a nemzetközi forgalom pedig decemberben indulhat meg.

A miniszter szerint a piaci szereplők bizalmának elnyerése jelentős tehercsökkenést eredményez a magyar gazdaság számára, ezért a költségvetési fegyelem fenntartása a jövőben is kiemelt prioritás marad.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.