Új korszak az egészségügyben: betegbiztonsági reformot hirdetett a miniszter

Dr. Hegedűs Zsolt a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében egy új, heti rendszerességgel jelentkező sorozatot indított, amelynek célja, hogy a nyilvánosság betekintést nyerjen a tárca döntési folyamataiba, a tervezett változtatásokba és az egészségügyet érintő kihívásokba. A miniszter hangsúlyozta, hogy a rendszer átalakítása kizárólag nyílt és őszinte párbeszéd mellett lehet sikeres, amelyben a sikerek mellett a nehézségekről is nyíltan kell beszélni, hiszen csak a valósággal való szembenézés és a tapasztalatokból való tanulás vezethet érdemi javuláshoz.

A tárcavezető kiemelte, hogy a betegellátás minőségének javítása érdekében elengedhetetlen a betegek és az egészségügyi szakdolgozók hangjának felerősítése. Ennek első lépéseként hétfőn elindul az országosan egységes, standardizált betegelégedettség-mérés. A kezdeményezés célja, hogy összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre a betegek tapasztalatairól, ami segítheti az ellátás minőségének célzott fejlesztését, miközben a pozitív visszajelzések révén elismerhetik a jól működő osztályokat és szakembereket.

Fontos tisztázni, hogy a betegelégedettség mérése az ellátás során szerzett tapasztalatokról szól, míg a hivatalos panaszok megtételére továbbra is a külön erre szolgáló betegjogi és panaszkezelési eljárások állnak rendelkezésre. A miniszter szerint a betegek visszajelzéseinek megerősítésével párhuzamosan az egészségügyi dolgozók hangját is fel kell erősíteni, és ami legalább ennyire fontos: meg kell védeni őket a munkájuk során.

Ezért kormányzati szándék egy országos, úgynevezett whistleblowing, vagyis betegbiztonsági bejelentő- és bejelentővédelmi rendszer mielőbbi bevezetése, amely a fejlett egészségügyi rendszerekben már alkalmazott megoldásokra épül. A cél az, hogy minden ápoló, asszisztens, orvos és egészségügyi dolgozó biztonságosan jelezhesse, ha a betegellátás során veszélyes körülményeket, súlyos szakmai problémákat vagy visszaéléseket tapasztal.

A miniszter rámutatott, hogy sok egészségügyi dolgozó jelenleg azért hallgat, mert attól tart, hogy a jelzésének személyes következményei lesznek. Ezen a gyakorlaton változtatni kell, hiszen egy nővért nem lehet megfélemlíteni, hátrányosabb műszakbeosztással büntetni, áthelyezni vagy szakmailag ellehetetleníteni azért, mert jóhiszeműen jelez egy problémát. Egyetlen egészségügyi dolgozónak sem kellene attól tartania, hogy elveszítheti a munkáját, ha felhívja a figyelmet egy betegbiztonsági kockázatra.

Ehhez olyan országos rendszert alakítanak ki, amely lehetőséget biztosít a bizalmas, akár anonim bejelentésre, a közvetlen munkahelyi vezetéstől független bejelentési csatornát kínál, és valódi jogi, valamint intézményi védelmet nyújt a megtorlással szemben. A vezetők felelőssége ebben a folyamatban kiemelt jelentőségű, hiszen tőlük várják el, hogy komolyan vegyék a dolgozók jelzéseit, támogassák a problémák feltárását és segítsék azok megoldását.

Aki viszont vezetőként visszaél a hatalmával, megfélemlíti vagy elhallgattatja a dolgozókat, esetleg megpróbálja eltussolni a betegbiztonságot veszélyeztető problémákat, annak a magatartását független vizsgálatnak kell alávetni. A bizonyított visszaéléseknek pedig valódi következményekkel kell járniuk, mivel a bejelentők védelme és a vezetői elszámoltathatóság kéz a kézben jár.

Az egészségügyi dolgozók tapasztalatai felbecsülhetetlen értéket jelentenek, különösen az ápolók és szakdolgozók esetében, akik a legtöbb időt töltik a betegek mellett, és gyakran elsőként veszik észre azokat a problémákat, amelyek veszélyeztethetik a biztonságos ellátást. A miniszter elismerte, hogy súlyos helyzetet örököltek az egészségügyben, ahol rengeteg betegbiztonsági probléma, hosszú évek alatt felhalmozódott hiányosság, valamint jelentős területi és intézményi különbségek jellemzik a rendszert.

Vannak kiválóan működő osztályok és intézmények, miközben máshol az alapvető működési feltételek biztosítása is mindennapos kihívást jelent. A magyar egészségügy ma sok helyen elsősorban a végletekig túlterhelt dolgozók hivatástudatának, szakmai elkötelezettségének és emberfeletti erőfeszítéseinek köszönhetően működik, ami fenntarthatatlan állapot.

Nem építhető olyan egészségügy, amelynek biztonságos működése azon múlik, hogy az ápolók, asszisztensek és orvosok meddig képesek a saját teljesítőképességük határait túllépve helytállni. Éppen ezért készítik elő a megörökölt egészségügyi rendszer országos helyzetét bemutató országleltárt, amelyet rövidesen nyilvánosságra hoznak, hogy őszintén bemutassák, milyen állapotban vették át az ágazatot.

Az őszinteség és az átláthatóság a változás alapfeltétele, ugyanakkor fontos felkészülni arra, hogy ha őszintébbé és átláthatóbbá teszik az egészségügy működését, kezdetben valószínűleg több bejelentést és feltárt hibát fognak látni. A jelenlegi, súlyos problémákkal terhelt, megörökölt rendszerben számos hiányosság maradhatott eddig rejtve, amelyek felszínre kerülése nem feltétlenül jelenti az ellátás minőségének romlását.

Ez a folyamat akár annak a jele is lehet, hogy a rendszer végre őszintébben működik. A hibák feltárását helyi, intézményi és osztályos szinten is ösztönözni szeretnék, olyan szakmai kultúrát kialakítva, amelyben a dolgozók biztonságban beszélhetnek a tévedésekről, a kockázatokról és a rosszul működő folyamatokról, a feltárt problémákat pedig következetesen elemzik és kijavítják.

A fejlett egészségügyi rendszerek egyik legfontosabb betegbiztonsági alapelve, hogy a hibákból tanulni kell. A betegbiztonságot veszélyeztető körülmények jelzése szakmai és etikai felelősség, amelyhez megfelelő intézményi támogatásnak és védelemnek kell társulnia. A cél egy olyan tanuló egészségügyi rendszer kialakítása, amely képes felismerni a saját hiányosságait, kijavítani azokat, és folyamatosan javítani az ellátás minőségét.

Lehet, hogy az első időszakban több hibát fognak látni a statisztikákban, hosszabb távon azonban éppen az őszinteség, az átláthatóság és a hibákból való tanulás vezethet oda, hogy egyre kevesebb tényleges hiba történjen, csökkenjen a betegkárosodások száma, és javuljon az ellátás minősége. A siker valódi mércéje az lesz, hogy a feltárt problémákból milyen változtatások születnek, és ezek mennyivel teszik biztonságosabbá a betegellátást.

A betegelégedettség országos mérésének elindítása, a dolgozói bejelentővédelmi rendszer bevezetése és az egészségügy megörökölt állapotának nyilvános bemutatása ugyanannak a szemléletváltásnak a részei. Olyan egészségügyet szeretnének, ahol a betegek elmondhatják, mit tapasztaltak, ahol a jó teljesítményt elismerik, a dolgozók pedig biztonságban jelezhetik, min kell változtatni.

Ahol a problémák feltárásából valódi javulás következik, és ahol mindenki számára világos, hogy a betegbiztonság közös felelősség. A miniszter célja, hogy Magyarországon egyetlen ápolónak, asszisztensnek vagy orvosnak se kelljen félnie attól, hogy kimondja az igazságot a betegei érdekében.

A betegek biztonsága és az egészségügyi dolgozók biztonsága szorosan összetartozik, ezért aki a betegeket védi, azt a rendszernek is meg kell védenie. A jövőben a tárca további konkrét intézkedésekről is tájékoztatást ad majd, ahogy a rendszer átalakítása halad előre.