Ugrás a tartalomra
2026. október 25., vasárnap Névnap: Bianka, Blanka
Friss hírek percről percre Budapest 11°C EUR 367 Ft USD 328 Ft
2026. október 25., vasárnap Névnap: Bianka, Blanka
Friss hírek percről percre Budapest 11°C EUR 367 Ft USD 328 Ft
Friss hírek
Külföld

Ismét erőszakos zavargások történtek Franciaországban a békés megmozdulásokat követően

A megélhetési költségek drasztikus emelkedése miatt tartott franciaországi demonstrációkon 70 ezer rendőr próbálta fenntartani a közrendet. Az összecsapásokban többen súlyosan megsérültek, miközben a hatóságok országszerte közel ezer főt vettek őrizetbe a zavargások kezelése során.

Az RTÉ beszámolója szerint Franciaország-szerte újabb erőszakos összecsapások törtek ki, alig egy héttel azután, hogy a korábbi megmozdulások szintén zavargásokba torkolltak. A kialakult helyzet komoly kihívás elé állítja a kormányt, amely igyekszik úrrá lenni a feszültségen. A hatóságok közel ezer embert vettek őrizetbe, miközben a rendőrség beszámolója szerint a feketébe öltözött, szélsőbaloldali csoportok rendkívül agresszívan léptek fel.

A hatóságok összesen 70 000 biztonsági embert vezényeltek az utcákra a megélhetési költségek emelkedése miatt meghirdetett demonstrációk kezelésére. A rendőrség könnygázt vetett be Párizsban, Marseille-ben, Lyonban, Bordeaux-ban, Lille-ben, Toulouse-ban, Montpellier-ben és Nantes-ban is. Két személy súlyosan megsérült, köztük egy férfi Toulouse-ban, akinek a hírek szerint leszakadtak az ujjai, valamint egy másik személy Clermont-Ferrand-ban.

A kormányzat korábban részleges kijárási tilalmat rendelt el bizonyos városi övezetekben, és igyekezett megakadályozni, hogy a tüntetők elérjék a városközpontokat, ahol az üzletek koncentrálódnak. A hatóságok szerint a mostani események valamivel pozitívabb kimenetelűek voltak a múlt heti zavargásokhoz képest, mivel a gyorsabb rendőri beavatkozásnak és a fokozott ellenőrzéseknek köszönhetően sikerült jobban megvédeni a vállalkozásokat. Ennek ellenére a lakosság körében széles körű felháborodást váltott ki a kormányzati fellépés, amelyet sokan a gyülekezési jog elleni támadásként értékelnek.

A tüntetéseken résztvevők számát illetően jelentős eltérések mutatkoznak: a hatóságok és a CGT szakszervezet adatai 410 000 és 800 000 fő között mozognak. Párizsban a főbb múzeumok, mint a Louvre és a Musee d’Orsay, zárva tartottak a nap folyamán, a fővárosi menet pedig nagyrészt békésen zajlott, mielőtt a nap végén kisebb csoportok összecsaptak a rendfenntartókkal. A hatóságok az utolsó pillanatban hozott döntéssel a város délkeleti peremére terelték a menetet.

Nantes-ban a tüntetők áttörték a rendőrségi kordont, miközben a rendőrség könnygázt és vízágyút is bevetett. A 23 éves Emma, aki Rennes-ben vett részt a megmozduláson, elítélte a tüntetések betiltását és a középiskolásokkal szembeni elnyomást, akik jobb tanulási körülményeket követelnek. Lille-ben a 47 éves Delphine esőben menetelve jelentette ki: „Sem az elnök, sem az időjárás nem állíthat meg a tüntetésben.”

Lyonban a rendőrség könnygázzal oszlatott fel egy körülbelül 1000 fős csoportot. Egy 20 éves tüntető, Silem, a következőképpen fogalmazott: „Ha betiltják a tüntetéseket, az azt jelenti, hogy egyre inkább egy fasiszta, diktatórikus rezsim felé tartunk.”

Különösen aggasztó fejleményként értékelték a hatóságok, hogy Cannes-ban és Montpellier-ben szélsőjobboldali aktivisták csaptak össze szélsőbaloldali militánsokkal, ami korábban nem tapasztalt jelenség. Emellett Marseille-ben és Grenoble-ban fosztogatásokról is érkeztek jelentések a menetek margóján. A sárgamellényesek, akik nyolc évvel ezelőtt szerveztek zavargásokat, október 31-ére újabb demonstrációkat hirdettek a tüntetési szabadság védelmében.

A feszült hangulatot tovább fokozta, hogy Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés Orleans-ban tartott kampánynyitó nagygyűlést, amely ellen több ezren tüntettek. A franciaországi politikai légkör rendkívül feszült, hiszen hat hónap van hátra az elnökválasztásig, amelyen a felmérések szerint Le Pen jelenleg vezető pozícióban van. A megélhetési költségek, különösen az üzemanyagárak emelkedése, a februári közel-keleti háború kezdete óta sújtják az országot.

A tiltakozások nem korlátozódnak kizárólag Franciaországra: Olaszországban, Belgiumban, Spanyolországban és Portugáliában is hasonló megmozdulások zajlottak, amelyekben közös pont az infláció és az oktatási problémák miatti elégedetlenség. A franciaországi események tükrében a társadalmi elégedetlenség mélyebb strukturális problémákra vezethető vissza, amelyek a következő hónapokban meghatározhatják a politikai közbeszédet, miközben a hatóságok továbbra is a rend helyreállításán dolgoznak.

Legyen a GlobalHir.hu az egyik kedvelt hírforrása!
Állítsa be a GlobalHir.hu-t előnyben részesített forrásként, hogy friss és releváns cikkeink gyakrabban jelenhessenek meg Önnek a Google Kiemelt hírei között.

Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!

Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.