Békemegállapodáson dolgoznak az öböl menti államok az USA és Irán közötti konfliktus kiújulásának elkerülése érdekében

Az öböl menti államok egy átfogó, többoldalú békemegállapodáson dolgoznak, amelynek célja a Hormuzi-szoros újranyitása és az Irán elleni szankciók feloldása, ezzel elkerülve az Egyesült Államok és Irán közötti háború kiújulását, amiről a The Guardian számolt be. A tervek szerint a szankciók eltörlését követő négy napon belül megnyitnák a stratégiai fontosságú szorost, miközben a jemeni konfliktusban érintett húti erők jelentős visszavonulást hajtanának végre. Bár az amerikai vezetés tisztában van a tárgyalások menetével, Washington továbbra is konkrét engedményeket vár, különösen az iráni nukleáris program ellenőrzése terén, amely a nyugati hatalmak számára a bizalomépítés alapköve.

Az európai hatalmak álláspontja szerint a nukleáris fegyverzetellenőrök visszaengedése Iránba és a korábban bombázott nukleáris létesítmények vizsgálata elengedhetetlen feltétele a Donald Trump elnökkel való áttörésnek. Ed Miliband brit külügyminiszter a New Yorkban folytatott egyeztetéseken sürgette az iráni felet, hogy engedélyezze az ENSZ-ellenőrök visszatérését, ám Abbas Araghchi iráni külügyminiszter egyelőre elzárkózott ettől. Teherán képviselője hangsúlyozta, hogy országa csak elvi szinten hajlandó tárgyalni a nukleáris programról, mivel a vezetés jelenleg kizárólag a szankciók enyhítésére koncentrál, amelyet a Hormuzi-szoros újranyitásáért cserébe várnak el.

Irán részéről mutatkoznak a rugalmasság jelei: Dr. Ali Bagheri, az iráni nemzetbiztonsági tanács helyettes titkára jelezte, hogy hajlandóak négy napra csökkenteni a szoros újranyitásának határidejét a szankciók feloldását követően, a korábbi hétnapos javaslatukhoz képest. Ezzel párhuzamosan Teherán elismerni látszik közvetítői szerepét a jemeni polgárháborúban is. Mohsen Rezaei, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára kedden találkozott Ibrahim al-Dulaimival, a húti lázadók iráni nagykövetével. A találkozóra 24 órával azután került sor, hogy Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán magas rangú küldöttsége Teheránba látogatott a konfliktus lezárásának feltételeiről és egy hosszabb távú regionális biztonsági architektúráról egyeztetni.

A húti lázadók cserébe azt követelik, hogy Szaúd-Arábia szüntesse meg a húti ellenőrzés alatt álló területek tengeri és légi blokádját. A tárgyalások során Irán sikeresen elérte, hogy a nukleáris program helyett a hangsúly egy szélesebb körű, hosszú távú regionális biztonsági elképzelésre helyeződjön, amely magában foglalná az öböl menti államokat és Iránt, miközben az Egyesült Államok közel-keleti jelenlétének csökkentését vagy teljes megszüntetését célozná. Egy új, agressziómentes egyezmény, amely véget vetne Irán 1979 óta tartó elszigeteltségének, Teherán legfőbb stratégiai célja, amely megkönnyítheti a nukleáris programmal kapcsolatos taktikai engedmények elfogadását is.

Badr Albusaidi ománi külügyminiszter szerint a régió ebbe az irányba tart, és a felek felismerték az együttműködésben rejlő hatalmas gazdasági potenciált. A miniszter úgy fogalmazott: „Úgy gondolom, ha Irán teljesen elköteleződik amellett az elképzelés mellett, hogy mindannyian, nyolc ország békében éljünk a világ többi részével, a gazdasági potenciál hatalmas lesz mindannyiunk számára a régióban, és azok számára is, akik a régión kívülről csatlakoznak ehhez a fejlődéshez. Ezt alaposan megvitattuk az Irán és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokon, és úgy vélem, általános az elfogadottsága annak, hogy ez lesz az irány, amint a nap végén megkötjük a megállapodást.”

Abbas Araghchi a héten egy televíziós eseményen hangsúlyozta, hogy Irán már a háború utáni időszakra készül, függetlenül attól, hogy bekövetkezik-e a konfliktus vagy sem. A teheráni vezetés szerint a politikai irányvonaluk változatlan marad, ami jelzi az elkötelezettséget a hosszú távú regionális rendezés mellett. A diplomáciai erőfeszítések egy olyan új korszakot vetítenek előre, ahol a stabilitás nem külső hatalmak katonai jelenlétén, hanem a közvetlen szomszédok közötti megállapodásokon alapul, ami alapjaiban írhatja át a közel-keleti erőviszonyokat.