A Tagesschau beszámolója szerint négy önkéntes sikeresen befejezte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egyik legfontosabb földi kísérletét. A három férfi és egy nő egy éven keresztül élt teljes elszigeteltségben egy 160 négyzetméteres, 3D-nyomtatással készült létesítményben, a texasi Houstonban. A CHAPEA-program második küldetése a Marsra irányuló jövőbeli emberes missziók körülményeit hivatott modellezni, különös tekintettel a hosszú távú izoláció hatásaira.
Élet a Mars Dune Alpha falai között
A résztvevők – Ross Elder, Matthew Montgomery, James Spicer és Ellen Ellis – a „Mars Dune Alpha” elnevezésű, ablak nélküli komplexumban töltötték az elmúlt 365 napot. A szigorú szabályok értelmében a bázist nem hagyhatták el, mindennapjaikat a növénytermesztés, a berendezések karbantartása, a rendszeres testmozgás és a tudományos kutatómunka töltötte ki. A szimuláció során a legapróbb részletekig igyekeztek modellezni a vörös bolygón várható életkörülményeket.
A küldetés során a résztvevőknek számos kihívással kellett szembenézniük. A szűkös életteret egy kis nappali, hálófülkék, munkaterületek és egy egészségügyi állomás alkotta. A négy önkéntesnek saját magának kellett gondoskodnia az orvosi ellátásról is, ami például rendszeres vérvételt is jelentett. A kommunikációt is a valósághűség jegyében korlátozták: a családtagokkal és barátokkal folytatott üzenetváltásokat 22 perces késleltetéssel bonyolították le, ami pontosan megfelel a Föld és a Mars közötti rádióhullámok terjedési idejének.
Tudományos munka és a mindennapok kihívásai
A misszió egyik váratlanul nagy kihívása a rengeteg adminisztrációs feladat volt. James Spicer a küldetés lezárását követően viccesen megjegyezte, hogy a rengeteg jelentés és protokoll kitöltése alapvető készség lesz a jövőbeli marsi űrhajósok számára. A résztvevők nem hivatásos űrhajósok voltak, hanem olyan motivált szakemberek, akik megfeleltek a szigorú kiválasztási kritériumoknak, beleértve a természettudományos végzettséget és a jelentős repülési tapasztalatot.
Ross Elder a küldetés utáni sajtótájékoztatón hangsúlyozta, mennyire büszkék arra, hogy hozzájárulhattak ahhoz a kolosszális vállalkozáshoz, amelynek célja az első emberi lépések megtétele a Marson. A csoport tagjai számára az elszigeteltségből való kilépés utáni első élmény a természetes napfény és a friss levegő megtapasztalása volt, ami éles kontrasztot jelentett az egy éven át tartó mesterséges környezettel szemben.
A jövőbeli űrkutatás alapjai
A CHAPEA-program (Crew Health and Performance Exploration Analog) célja, hogy adatokat gyűjtsön az emberi teljesítőképességről és egészségről extrém körülmények között. A kutatások során szerzett tapasztalatok elengedhetetlenek a Holdra és a Marsra tervezett hosszú távú missziók előkészítéséhez. A NASA korábban már több hasonló kísérletet is végzett, például a Hawaii-szigeteken, de nemzetközi szinten is ismertek az olyan projektek, mint a „Mars 500”, amelyben európai, orosz és kínai kutatók vettek részt.
A szakértők szerint az ilyen típusú izolációs kísérletek azért is kulcsfontosságúak, mert a hosszú távú elszigeteltség során a csoporton belüli konfliktusok kezelése és a mentális egészség megőrzése kritikus tényezővé válik. A most lezárult küldetés adatai segítenek majd finomítani azokat a protokollokat, amelyek a jövőbeli űrhajósok pszichológiai és fizikai jólétét hivatottak biztosítani a több hónapos vagy éves utazások során. A következő hasonló missziót a tervek szerint 2027-ben indítják el, folytatva a megkezdett kutatási irányvonalat.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.