Demonstrálók várták az akkumulátorkonferenciára érkezőket szerdán Debrecenben: a tanácskozásnak otthont adó Kölcsey Központ bejáratával szemben kifeszített molinóra azt írták, „Ti ünnepeltek, mi gyászolunk”.
Tárkányi Zsolt, a Tisza térségi országgyűlési képviselője közösségi oldalán bírálta a rendezvény megrendezését, és újabb részleteket hozott nyilvánosságra a kormány és a kínai CATL akkumulátorgyár közötti szándéknyilatkozatból. A Magyar Akkumulátor Szövetség által szervezett Hungarian Battery Days 2026 elnevezésű angol nyelvű tanácskozás megnyitóját megelőzően Kaderják Péter, a szövetség ügyvezető igazgatója a sajtó érdeklődésére elmondta, párbeszédre törekszenek mind a kormányzattal, mind a civil szervezetekkel a tiszta energiák közül a legnagyobb növekedést produkáló iparágról.
Növekedési kilátások az iparágban
Kaderják Péter emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években külföldi és magyar szereplők 30 milliárd eurót fektettek az iparágba Magyarországon. Megítélése szerint a villamosenergia-tárolás kilátásai kedvezőek, az elkövetkező évtizedben öt-hatszoros növekedés várható az ágazatban, ami azt is jelenti, hogy a munkahelyek jövőállóak ezen a területen. Az ügyvezető hozzátette, szövetségük ötpontos javaslatot dolgozott ki a kormányzat és az érdeklődők számára, hogy elinduljon a párbeszéd, és jobban megértsék, ki mitől tart és mit kell tenni a szektor konszolidálása érdekében.
A száztíz szervezetet tömörítő magyar szövetség hatodik alkalommal rendezi meg Közép-Kelet-Európa legnagyobb akkumulátorkonferenciáját, amelyre 20 országból mintegy 230 résztvevő érkezett Debrecenbe. A szerdai tanácskozást követően csütörtökön a résztvevők a BMW autógyár akkumodulokat összeszerelő üzemébe, a kínai CATL akkumulátorgyárba, illetve a Semcorp akkumulátor szeparátorfóliákat előállító üzemébe látogatnak.
Nyilvánosságra került részletek a szándéknyilatkozatból
Tárkányi Zsolt a konferencia megnyitójára időzítve ismertette a 2022-ben Magyar Levente államtitkár által aláírt szándéknyilatkozat részleteit. A politikus emlékeztetett, hogy a dokumentum utat nyitott a CATL számára a debreceni akkumulátorgyára megvalósításához.
Ebben rögzítették, hogy a „magyar kormány segíti a párbeszédet az önkormányzattal annak érdekében, hogy a CATL opciós jogot kapjon a célterületen túl további földterületek megvásárlásához”, valamint azt, hogy „a CATL előzetes műszaki átvilágítást végez a HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) által kijelölt, a befektetés célterületeként azonosítható telkekről annak érdekében, hogy kiválaszthassa a befektetésre legmegfelelőbb helyszínt Magyarországon”
A dokumentum alapján az önkormányzat vállalta, hogy miután a városi vagyonkezelő holdingon keresztül megszerezte a telkeket az addigi magántulajdonosoktól, saját költségére előkészíti azokat, és kötelezően értékesíti a CATL-nek. Tárkányi Zsolt szerint az önkormányzat négy éven át titkolta az adásvételi szerződést, és idén is csak a lényegi részek kitakarásával adta ki a sajtónak és civileknek.
A képviselő kiemelte, hogy a szerződésben rögzítették: a CATL nem köteles a telekáron felül semmilyen díjat vagy költséget viselni, magyarul mindent az adófizetők álltak. Kitért egy meglepő pontra is, miszerint a kormány vállalta, hogy összeállít egy listát minden szóba jöhető, 100 hektárt meghaladó nagyságú olyan területről Debrecen 50 kilométeres körzetében, amely alkalmas lehet a CATL további gyáregységeinek létrehozására.
Munkaerő és lakhatási támogatások
A dokumentum szerint kiemelt ügyfélkapcsolati munkatársak segítették a bevándorlási és más hivatalokban a kínai és egyéb harmadik országból érkező munkavállalók vízumkérelmének lehető leggyorsabb és legzökkenőmentesebb biztosítását. A CATL pontosan megjelölte, hogy 2022 júniusa és 2029 decembere között mennyi EU-n kívüli munkavállalóra van szüksége, éves bontásban: 2022 júniusában a szám 42-ről indult, majd 2024 végére meghaladta a 6000-et, 2025-ben 4000-5000 között maradt, majd 2027-től beállt volna 1000-2000 közötti állandó munkavállalóra.
A szerződés szerint az önkormányzat vállalta azt is, hogy a magyar állammal együtt bérlakások ezreit alakítja ki a CATL munkavállalói számára. Tárkányi Zsolt megjegyezte, hogy a magyar kormány még a dolgozók képzését is részben közpénzből képzelte biztosítani a kínaiaknak: a dolgozói képzések költségeinek felét, legfeljebb 2 millió eurót vagy dolgozónként legfeljebb 5 ezer eurót ígért.
Tárkányi Zsolt végezetül azt írta: éppen az ilyen eltitkolt és a helyiek által nem támogatott beruházások miatt nem szívesen látott vendégek Debrecenben az akkuiparnak azok a lobbistái és külföldi szereplői, akik a Kölcsey Központban gyűltek össze.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.