Egységes európai fellépést sürgetnek az ukrajnai békefolyamatokban

Az RTÉ beszámolója szerint az Európai Politikai Közösség (EPC) dublini csúcstalálkozója feszült légkörben zajlott, mivel a moszkvai események és a háború alakulása sürgetővé tette az európai egység megteremtését. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki az elmúlt évben harmadszor látogatott Írországba, igyekezett kézben tartani a Trump-adminisztráció legújabb béketerveit, miközben az Abu-Dzabiban zajló tárgyalásokon az európai delegációt Oroszország háttérbe szorította. Az ukrán elnök emellett jelezte, hogy az Elon Musk-féle Starlink műholdrendszer ismételt korlátozása akadályozza az ország védelmi képességeit az orosz rakéta- és dróntámadásokkal szemben.

A csúcstalálkozó kezdetén váratlan bejelentés érkezett: Donald Trump elnök megbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner Abu-Dzabiból a Kremlbe, majd Dublinba utaztak, hogy tájékoztassák az európai vezetőket Vlagyimir Putyin álláspontjáról. A Convention Centre-ben tartott plenáris ülés után Volodimir Zelenszkij egy hideg repülőtéren találkozott a küldöttekkel. A megbeszélést követően megerősítették, hogy Európa meghívást kap a jövő heti abu-dzabi tárgyalásokra. Az ukrán elnök hangsúlyozta: „Európa a tárgyalócsapat része lesz, nem oldalvonalon, nem külön. Hangjuk lesz. Ez fontos számunkra, mert a háború Európában zajlik”.

Jared Kushner hozzátette, hogy nem tudják lezárni az üzletet az európaiak részvétele nélkül, és jelezte, hogy Vlagyimir Putyin hajlandó tenni egy próbát a tárgyalásokkal. Ezzel szemben az orosz elnök a találkozót követően a háború felelősségét Európára hárította, és elfogadhatatlannak nevezte bármilyen európai katonai jelenlétet a háború utáni Ukrajnában, amit külföldi csapatoknak minősített.

A Kreml tisztviselői egyértelművé tették, hogy a tárgyalásoknak a háború utáni európai biztonsági rendszerek átírásáról is szólniuk kell. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szerint a jelenlegi rendszer nem működik, és új, hosszú távú, nem nukleáris biztonsági architektúrára van szükség, amelynek kidolgozásába azonnal belevágnának az Egyesült Államokkal közösen. Vlagyimir Medinszkij, az orosz főtárgyaló pedig egyenesen egy „új Jalta és Potsdam” létrehozását sürgette, amely felváltaná a háború utáni rendet.

A dublini vezetők többsége azonban gyanakvással fogadta az orosz ajánlatot. Kristen Michal észt miniszterelnök csapdának nevezte a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy az európai biztonsági architektúráról kizárólag Európa dönthet. Emmanuel Macron francia elnök vezetésével 41 európai vezető írt alá egy nyilatkozatot, amely elkötelezi magát a nemzetközi jog és Ukrajna területi integritása mellett, leszögezve, hogy a békéről Ukrajnával, az európai biztonságról pedig az európaiakkal kell dönteni.

Friedrich Merz német kancellár határozottan elutasította azokat az orosz törekvéseket, amelyek a hidegháború lezárásának újratárgyalását célozzák. „Nem lesznek tárgyalások Ukrajnáról Ukrajna nélkül, és nem lesznek tárgyalások Európáról Európa nélkül” – jelentette ki a kancellár, hozzátéve, hogy a biztonsági architektúra már létezik, így annak újratárgyalása szükségtelen.

Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke hozzátette, hogy Ukrajna szuverén nemzet, amely szabadon választhatja meg szövetségeseit, és Európa soha nem fogja engedélyezni a befolyási övezetek visszatérését. A dublini csúcson a vezetők egyetértettek abban, hogy a biztonsági alapelvek nem változnak, és a NATO-architektúra szilárd marad.

A háttérben komoly aggodalmak fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump esetleg egy „második Anchorage-pillanatot” idéz elő, ahol az Egyesült Államok orosz követeléseknek engedve felosztaná Kelet-Európát. A vezetők ezért nyomatékosan kérték az amerikai adminisztrációt, hogy ne érje őket meglepetés, és továbbra is a „Team Europe” és a „Team Ukraine” részeként cselekedjenek.

A tárgyalásokon való európai képviselet kérdése továbbra is megosztja a kontinenst. Míg egyesek Antonio Costa vagy Kaja Kallas szerepvállalását támogatják, mások a „Coalition of the Willing” (az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország által vezetett csoport) fontosságát emelik ki. A csúcstalálkozó végére megállapodás született egy „európai csapat” felállításáról, amely az uniós intézményeket és az úgynevezett E5 formátumot (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország) foglalja magában.

Bár a tárgyalások még korai szakaszban vannak, a dublini találkozó világossá tette, hogy Európa egységesebb fellépésre törekszik. A jövőbeli békefenntartó vagy megfigyelő missziók kapcsán több ország, köztük Írország is jelezte nyitottságát a civil dimenziókban való részvételre. A Kreml reakciója az európai formátumra egyelőre kérdéses, a nemzetközi közösség pedig feszülten figyeli, hogyan alakulnak az események az amerikai félidős választásokat követően.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a háborúban eddig legalább 450 000 orosz katona vesztette életét, ami fokozott nyomást helyez a Kremlre a konfliktus lezárása érdekében. Oroszország célja továbbra is a Donbasz és további két régió feletti teljes ellenőrzés megszerzése, valamint a kelet-európai biztonsági rendszer átalakítása, amelyre már két hónappal az invázió előtt is kísérletet tettek.

A Trump-adminisztráció hozzáállása jelentős változást hozott, mivel az elnök nagyobb nyomást gyakorol Volodimir Zelenszkijre a megállapodás érdekében, mint Vlagyimir Putyinra. A jövő heti APEC-csúcstalálkozó Kínában, ahol Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping is jelen lesz, kulcsfontosságú lehet a további fejlemények szempontjából.

Az európai vezetők közötti koordináció hiánya korábban is okozott feszültséget, például amikor Jonas Gahr Stører norvég miniszterelnök és Alexander Stubb finn elnök egyeztetett Vlagyimir Putyinnal az EU-s vezetők tudta nélkül. Ez a lépés éles kritikát váltott ki Mette Frederiksen dán miniszterelnökből és Giorgia Meloni olasz kormányfőből is.

A dublini csúcstalálkozó zárásaként Antonio Costa hangsúlyozta, hogy Európának egyértelmű és egységes hangon kell megszólalnia minden olyan tárgyaláson, amely Ukrajna jövőjét és a kontinens biztonságát érinti. A tárgyalócsapat szintje egyelőre a nemzetbiztonsági tanácsadókra korlátozódik, de a folyamat előrehaladtával magasabb rangú tisztviselők is bekapcsolódhatnak.

Az ír kormány álláspontja szerint Írország nyitott a tűzszüneti megfigyelésben vagy békefenntartásban való részvételre, amennyiben az nem elrettentő erőként, hanem civil dimenzióban valósul meg. Ez a felajánlás is része annak a szélesebb körű európai erőfeszítésnek, amely a háború utáni biztonsági garanciák kidolgozására irányul.

A Kreml reakciója az európai tárgyalási formátumra továbbra is bizonytalan. Amennyiben Vlagyimir Putyin elutasítja az európai részvételt, az tovább növelheti a feszültséget a transzatlanti kapcsolatokban, különösen az amerikai választási ciklusok tükrében.

A dublini találkozó tehát nemcsak a békéről szólt, hanem Európa geopolitikai súlyának és egységének tesztelése is volt egy olyan időszakban, amikor a globális hatalmi dinamikák gyorsan változnak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a folyamat hosszú és bonyolult lesz, de a közös fellépés elengedhetetlen a tartós béke eléréséhez.

A diplomáciai erőfeszítések folytatódnak, miközben a frontvonalakon zajló harcok intenzitása nem csökken. A nemzetközi közösség figyelme most az abu-dzabi tárgyalásokra irányul, ahol kiderül, mennyire lesz hatékony az európaiak részvétele a békefolyamatban.