Augusztus 7-én egy 14 éves thaiföldi diák megölte nagyszüleit, majd nagyapja kézifegyverével iskolájába ment Bangkok közelében, ahol öt tanárt, iskolai alkalmazottat és egy 12 éves tanulót lőtt le, mielőtt végzett volna saját magával. A rendőrségi jelentések szerint az elkövető legalább 26 lövést adott le a támadás során, amely az elmúlt négy év leghalálosabb tömeggyilkossága volt az országban, ahogy arról a Deutsche Welle beszámolt. A héten a Fülöp-szigeteki Zamboanga városában is történt egy hasonló tragédia: egy kilencedikes diák megölte iskolatársát, majd öngyilkos lett, a fegyver pedig az apjáé volt, aki vámtisztként dolgozott.
Ezek az esetek nem csupán a két országban tapasztalható, szokatlanul nagy civil fegyverállományra irányítják a figyelmet, hanem arra is, hogyan tárolják, adják át és hagyják illetéktelen kezekbe kerülni a legálisan tartott lőfegyvereket a régióban. A Small Arms Survey 2017-es becslése szerint a thaiföldi civilek mintegy 10,3 millió lőfegyverrel rendelkeztek, ami 100 főre vetítve 15 fegyvert jelent, ez pedig messze a legmagasabb arány Délkelet-Ázsiában. A több mint 6 millió regisztrált fegyver mellett legalább 4 millió illegális darab is forgalomban lehet.
A Fülöp-szigetek hasonlóan magas számokkal küzd, több millió fegyverrel a civil lakosság kezében, és bár az egy főre jutó fegyveres gyilkosságok aránya ott valamivel alacsonyabb, mint Thaiföldön, a probléma továbbra is súlyos. Ezzel szemben Malajziában és Indonéziában jóval szigorúbb a helyzet, ott a civil fegyvertartás aránya elenyésző. Thaiföldön a fegyveres halálozások száma 100 000 lakosra vetítve 3,49, ami az egyik legmagasabb érték Ázsiában.
Az ország az elmúlt években több nagy horderejű támadást is átélt. 2020-ban egy fegyveres közel 30 embert ölt meg egy bevásárlóközpontban a Nakhon Ratchasima nevű északi városban. 2022-ben egy bölcsődei mészárlás 37 áldozatot követelt, 2023-ban pedig egy bangkoki bevásárlóközpontban történt lövöldözés váltott ki széles körű felháborodást és követeléseket a fegyvertörvények szigorítására.
Bár Thaiföld fegyvertartási törvényei első látásra szigorúnak tűnnek, a gyakorlatban számos kiskapu létezik. A fegyvervásárláshoz és -tartáshoz külön engedélyek szükségesek, ám a megszerzett licencek élethosszig érvényesek, a kérelmezőket nem vetik alá pszichológiai vizsgálatnak, és az engedélyeket sem vizsgálják felül rendszeresen. A kormányzati „jóléti fegyverprogramok” keretében a rendőrök és tisztviselők kedvezményesen juthatnak fegyverekhez, a kritikusok szerint pedig az ezek továbbértékesítésére vonatkozó gyenge szabályozás egy hatalmas másodlagos piacot hozott létre.
Piyaporn Tunneekul, a Nakhon Pathom Rajabhat University kriminológusa és docense szerint, ha valaki fegyvert akar, könnyen beszerezheti a feketepiacról. A szakértő szerint a társadalmi és gazdasági dinamikák változásával a fegyverek sokak szemében a hatalom szimbólumává váltak, ami tovább növeli a keresletet.
A legutóbbi tragédiát követően Anutin Charnvirakul thaiföldi miniszterelnök felfüggesztette az új fegyvervásárlási engedélyek kiadását és elrendelte a meglévők felülvizsgálatát. A kormány fontolgatja az engedélyek érvényességi idejének korlátozását, az egészségügyi ellenőrzések szigorítását, a büntetési tételek emelését és az illegális fegyverekre vonatkozó amnesztia bevezetését. Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek: a probléma mélyebb, mint a törvények szövege.
Raihan Yusoph, a Fülöp-szigeteki Mindanao State University–Marawi City kutatója szerint a fő gond a szabályozás és a valós fegyverforgalom közötti szakadék. A fegyverek határokon átnyúló csempészete és a már forgalomban lévő hatalmas készletek miatt a puszta regisztrációs törvények nem elegendőek. A délkelet-ázsiai kormányok maguk is elismerték a határokon átnyúló dimenziót, az ASEAN 2023-ban nyilatkozatot fogadott el a fegyvercsempészet elleni küzdelemről.
A Fülöp-szigeteken a júniusi taclobani lövöldözés, ahol két tinédzser használt rendőrségi és magánbiztonsági cégtől származó fegyvereket, szintén a felelősség kérdését vetette fel. Bár felmerült a büntethetőségi korhatár leszállítása, a szakértők szerint ez csak elterelés a fegyverekhez való hozzáférés alapvető problémájáról, mivel a kormány maga is elismerte, hogy jogi hiányosságok vannak a fegyvertulajdonosok büntetőjogi felelősségét illetően, ha fegyvereiket mások használják.
A régióban egyre hangosabbak a követelések a szisztematikusabb jogalkotásért, a hirtelen reakciók helyett. Ez magában foglalja a fegyvertulajdonosok élethosszig tartó felelősségre vonását, a szigorúbb tárolási előírásokat, a rendszeres engedélymegújítást és a gondatlanságból elkövetett hozzáférés büntetését. Emellett elengedhetetlen a fegyverek szorosabb nyomon követése a rendőrségi és katonai készletekből való kikerülésük után, valamint a regionális hírszerzési együttműködés fokozása az illegális kereskedelem visszaszorítása érdekében.
A szakértők szerint a nemzeti szintű szigorítások hatása korlátozott, ha a fegyverek szabadon mozoghatnak a legális és illegális piacok között, vagy átléphetik a porózus határokat. A fegyverek társadalmi megítélése is kulcskérdés: Tunneekul szerint a fegyverek a hatalom szimbólumai, amelyek személyes védelmet ígérnek, de egyben az intimidáció eszközét is jelentik.
A kriminológus hozzátette: „A múltban a fegyveres erőszak Thaiföldön nagyrészt a személyes vitákra vagy az utcai bűnözésre korlátozódott. Azonban ahogy a világ fejlődött, a társadalmi és gazdasági dinamika megváltozott. Az emberek egyre inkább ellenségként tekintenek másokra kisebb sérelmek miatt, ami csökkenő türelemmel és ítélőképességgel párosul a konfliktusok megoldásakor. Ez a visszafogottság hiánya elképzelhetetlen cselekedetekhez vezet.”
A szigorúbb jogszabályok önmagukban nehezen oldhatják meg a problémát. A kormányok számára a legnagyobb kihívás nem csupán a vásárlás megnehezítése, hanem annak biztosítása, hogy minden személy és intézmény, amely fegyvert birtokol, felelősséggel tartozzon azért, hogy az eszköz végül hol köt ki.
A szakértői vélemények szerint a fegyverekhez való hozzáférés korlátozása mellett a társadalmi feszültségek kezelése és a konfliktuskezelési kultúra javítása is elengedhetetlen a jövőbeli tragédiák megelőzése érdekében. A régió országainak összehangolt fellépése és a fegyverek életciklusának szigorúbb nyomon követése kritikus fontosságú a biztonsági helyzet javításához.
A folyamatosan napirenden lévő fegyveres erőszak és a fiatalok érintettsége miatt a délkelet-ázsiai hatóságoknak átfogó stratégiát kell kidolgozniuk, amely a megelőzésre, a felelősségre vonásra és a fegyverek társadalmi státuszának átértékelésére egyaránt kiterjed.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
