A Költségvetési Tanács részletes elemzést tett közzé az idei költségvetési törvény módosításáról, amelyben a gazdasági mutatók változásaival összefüggő változtatásokat vizsgálta.
A Költségvetési Tanács üdvözli a gazdasági és fiskális mutatók jelentős változása miatt az idei költségvetési törvény módosítását, de fontosnak tartja, hogy az államadósság-mutató középtávon megalapozottan csökkenő pályára kerüljön – olvasható a testület csaknem 40 oldalas véleményében, amelyben részletesen elemezték a törvénytervezetet.
Megállapították, hogy a 2026. évi költségvetési törvénymódosításban a kormányzati szektor tervezett 7,5 százalékos ESA-hiánya és az éves összevetésben 2,9 százalékponttal, 77,5 százalékra emelkedő államadósság-mutató megfelel az Alaptörvény legutóbbi módosítása szerinti feltételeknek.
Ugyanakkor megjegyezték: arra, hogy az új mutatók csak az egyensúly helyreállításához szükséges mértékben térnek el az előírásoktól, a kormány nem mutatott be számítást, mindössze egy indokolást, amely szerint azok olyan középtávú költségvetési tervbe illeszkednek, amely érdemben csökkenő hiány- és adósságpályát eredményez.
Rámutattak: kockázatot jelent a módosított költségvetés teljesülésére, hogy az idénre az eredeti 4,1 százalékról 2 százalékra csökkentett gazdasági növekedés az előrejelzések felső sávjában helyezkedik el.
A tanács megítélése szerint a világgazdaságban kialakult kereskedelmi feszültségek, a háborús konfliktusok és az energiahordozók kínálatának szűkülése, a hazai villamosenergia-termelés kihívásai, valamint az ezekből következő energiaár-emelkedés és az aszály az alacsonyabb növekedés irányába mutató kockázatokat hordozhatnak. Ugyanakkor a GDP növekedését az idei év hátralévő részében az emelkedő reálbérekhez köthető, továbbra is erős fogyasztási dinamika és a beruházások várt bővülése támogathatja.
A tanács felhívja a figyelmet arra is, hogy a 2026. évi költségvetési törvény módosítása az Európai Bizottság előrejelzésénél magasabb ESA-hiánnyal számol, ami a jelenleg Magyarországgal szemben zajló túlzottdeficit-eljárás (EDP) következő szakaszba léptetésének kockázatát hordozza magában.
Hozzátették, hogy a törvénymódosítás indokolása szerint a kormányzat a 2027. évi költségvetési törvénytervezet előkészítésével párhuzamosan októberben új nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet készít, amelyben új vállalást kell tennie a nettó kiadások növekményére úgy, hogy az egy fokozatosan csökkenő ESA-hiánypályát és mérséklődő adósságmutatót eredményezzen.
Megjegyezték: a tanács továbbra is azt tartja szükségesnek, hogy a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen.
A tanács fenntartja azt a véleményét, hogy nem tartja szükségesnek az idei költségvetésben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tőkehelyzetével összefüggésben költségvetési térítés nyújtását, de kilátásba helyezte ennek újragondolását a 2027-es költségvetés véleményezésekor.
Az alaptörvény idén júliusban elfogadott 17. módosítása hatályon kívül helyezte azt a szabályt, amely a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához feltételként írja elő a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását, a szervezetnek a továbbiakban véleményezési kötelezettsége lesz a költségvetéssel kapcsolatban.
A testület a jövőbeli költségvetési tervezés során várhatóan újabb szempontokat is figyelembe vesz az egyensúlyi célok elérése érdekében.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
