Az UNICEF Magyarország a gyermekvédelmi rendszer hiányosságaira, az oktatási egyenlőtlenségekre és a gyermekek mentális egészségének romlására hívta fel a figyelmet az ENSZ Egyetemes Időszakos Felülvizsgálatát (UPR) megelőző genfi egyeztetésen.
Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója konkrét reformjavaslatokat ismertetett az ENSZ-tagállamok képviselőivel. A genfi egyeztetés a novemberi UPR-vizsgálat fontos előkészítő állomása, amely befolyásolhatja a Magyarországgal kapcsolatos jövőbeli ajánlásokat, miután öt év után ismét napirendre tűzik a magyar emberi jogi helyzetet.
A gyermekvédelmi rendszer kihívásai
Az UNICEF tájékoztatása szerint a gyermekvédelmi rendszerben jelenleg 21 212 gyermek él alternatív gondoskodásban, közülük szakértői becslések szerint mintegy 7000-en elsősorban a szegénység vagy a megfelelő életkörülményekhez szükséges szolgáltatások hiánya miatt nem élhetnek a családjukkal.
Súlyos elhelyezési válságra is figyelmeztettek: 2026 áprilisában 325 csecsemő és kisgyermek élt kórházban, holott négyből három esetben az egészségügyi indok már nem állt fenn. Emellett 1364 gyermek élt veszélyeztető családi környezetben, 1207 pedig megfelelő elhelyezésre várt. Az állami gondoskodásban élők közül minden ötödik gyermek számolt be bántalmazásról, a gyámok 38 százaléka pedig tudott szexuális kizsákmányolással érintett esetről.
Oktatási egyenlőtlenségek és mentális egészség
Az oktatási rendszerben több mint 115 ezer sajátos nevelési igényű gyermek tanul, fejlődésüket azonban a szakemberhiány és a nem megfelelő feltételek korlátozzák. Heves vármegyében a roma gyermekeknél két és félszer gyakoribb az enyhe értelmi fogyatékosság diagnózisa, mint nem roma társaiknál. A roma tanulók 62 százaléka szegregált iskolákba jár, és csupán 43 százalékuk fejezi be középfokon tanulmányait.
A mentális egészség terén riasztó adatok láttak napvilágot: az iskoláskorúak több mint fele küzd pszichoszomatikus tünetekkel, a 15 éves lányoknál ez az arány 77 százalékos. Az iskolapszichológusok 92 százaléka találkozik szorongással, 61 százalékuk depresszióval, 51 százalékuk pedig önsértéssel. A Kék Vonalhoz érkező, önsértéssel kapcsolatos megkeresések száma 2020 és 2025 között több mint hatszorosára nőtt.
Mészáros Antónia hangsúlyozta, hogy a politikai változás lehetőséget adhat a bizonyítékokon alapuló szakpolitika érvényesítésére, a novemberi ENSZ-felülvizsgálat pedig elősegítheti, hogy a jövőbeli döntésekben nagyobb hangsúlyt kapjanak a gyermekek tapasztalatai és a szakmai adatok.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
