Az SA beszámolója szerint a mesterséges intelligencia napjainkban már szinte minden területen jelen van, a tudományos kutatásoktól kezdve az oktatáson át az ügyfélszolgálati rendszerekig. Bár a technológia fejlődése tagadhatatlan, egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, milyen hatással van ránk fogyasztóként az, ha folyamatosan ilyen fejlett eszközökkel lépünk kapcsolatba. Egy friss, az AI & Society szaklapban megjelent elméleti tanulmány arra figyelmeztet, hogy az ügyfélszolgálati robotokkal töltött idő hatására hajlamosak lehetünk átvenni azokat a mintákat, amelyeket a gépek könnyebben képesek feldolgozni, beleértve a kommunikációs stílusukat is.
Ironikus módon, ahogy az AI-alapú botok egyre emberibbé válnak, és a szöveges üzenetváltások során egyre nehezebb megkülönböztetni őket a valódi emberektől, úgy kezdünk mi magunk is tükrözni bizonyos gépies tulajdonságokat. A kutatócsoport elmélete szerint a technológiával való ismételt interakciók során „AI-kompatibilissé” tesszük magunkat, ami azt jelenti, hogy tudat alatt korlátozzuk saját egyéni vonásainkat, szeszélyeinket és kiszámíthatatlanságunkat. A folyamat során az emberi viselkedés természetes élei elmosódnak, hogy jobban illeszkedjenek a gépi logika által elvárt keretekhez.
Inci Toral-Manson, a Birminghami Egyetem marketingkutatója szerint a szolgáltatási szektorban használt robotokat kifejezetten úgy tervezik, hogy gesztusaikkal, beszédstílusukkal és érzelmi jelzéseikkel kiváltsák a felhasználók reakcióit. A szakértő szerint ez egy kétirányú folyamatot indít el: miközben a robotok egyre emberibbé válnak, az emberek is elkezdenek hasonulni a gépekhez, amit a kutatók „robotoid emberségnek” neveznek. Ez a jelenség alapjaiban írhatja át azt, ahogyan a mindennapi ügyintézés során másokkal – vagy éppen másnak tűnő gépekkel – kommunikálunk.
Bár a tanulmány elméleti jellegű, és nem végzett hosszú távú kísérleteket, a szerzők korábbi ember-gép interakciókkal kapcsolatos kutatásokra alapozzák következtetéseiket. A mesterséges intelligencia ma már képes személyre szabott válaszokat adni, emlékszik a korábbi beszélgetésekre, és olyan természetesnek tűnő társalgást folytat, amely elhomályosítja a határokat a gép és az ember között. Selcen Ozturkcan, a svédországi Linnaeus Egyetem mérnöke rámutatott, hogy a fogyasztó cselekszik, a robot válaszol, és az ismételt érintkezés során a felhasználó internalizálja ezt a cserét. A gépi tanulás pedig tovább erősíti ezt a folyamatot, hiszen a rendszer a felhasználói bemenetek alapján folyamatosan finomhangolja viselkedését.
A kutatók szerint ez a folyamat az önképünket is befolyásolhatja. Míg a valódi emberekkel folytatott interakciók során kapott visszajelzések gyakran váratlanok és kontrollálatlanok, az AI-alapú válaszok statisztikákon és algoritmusokon nyugszanak. Fennáll a veszélye annak, hogy idővel olyan mintákat kezdünk el követni, amelyeket az algoritmus jutalmaz, így a gép által preferált, „kerekített” énkép felé sodródunk. Az emberi ösztön, hogy tükrözzük beszélgetőpartnerünket, ebben a környezetben visszafelé sülhet el, és gépiesebb viselkedésre kényszeríthet minket.
Jean-Paul de Cros Peronard, az Aarhusi Egyetem üzletfejlesztési tudósa hangsúlyozta, hogy mivel a robotok és az AI már mindennaposak az ügyfélszolgálaton, elengedhetetlen megértenünk, hogyan hatnak az emberekre. A cél az, hogy a vállalatok etikus módon használják a technológiát, miközben figyelembe veszik a felhasználói élményt és a pszichológiai hatásokat. A kutatók szerint az emberi agy továbbra is számos módon különbözik az AI-tól, ám az AI-közvetített szolgáltatások szűkíthetik az önkifejezésünk és az önmegértésünk tartományát.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bár a technológia hasznos eszköz, érdemes tudatosítani magunkban, amikor egy szoftver elkezdi diktálni a beszélgetés feltételeit. A jövőbeli kísérleti vizsgálatok segíthetnek majd pontosabban feltérképezni, milyen mértékű viselkedésbeli változást okozhat a hosszú távú, intenzív AI-használat a mindennapi életünkben. A kutatók szerint a legfontosabb, hogy megőrizzük emberi sajátosságainkat, még akkor is, ha a technológiai környezet egyre inkább a hatékonyság és a kiszámíthatóság irányába terel minket.
Összességében a tanulmány egy fontos figyelmeztetés a digitális kor számára: a kényelem és a gyorsaság mellett érdemes szem előtt tartani, hogy a technológiával való folyamatos érintkezés nem marad hatástalan a személyiségünkre sem. A jövőben a fejlesztőknek és a felhasználóknak egyaránt nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az AI-alapú rendszerek ne csak a hatékonyságot szolgálják, hanem tiszteletben tartsák az emberi kommunikáció sokszínűségét és kiszámíthatatlanságát is.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
