A világ népességének mindössze 0,01 százaléka éri meg a 100 éves kort, őket nevezzük centenáriusoknak, akiknek a különleges élettartama már régóta foglalkoztatja a tudományos közösséget. Az SA beszámolója szerint a kutatók most arra keresték a választ, hogy vajon a következő generáció is örökli-e ezt a biológiai szuperképességet, vagy a hosszú élet titka csupán az életmódbeli szokásokban rejlik. A JAMA Network Open folyóiratban megjelent új tanulmányban a szakértők azt vizsgálták, hogy a százévesek vajon továbbadják-e jó egészségüket és hosszú életüket utódaiknak, vagy az előnyök kizárólag a környezeti tényezőkre vezethetők vissza.
Sofiya Milman, az Albert Einstein College of Medicine genetikusa szerint a vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy kiderítsék, létezik-e valami alapvetőbb, genetikai meghatározottság a háttérben. A kutatócsoport több mint 2300, százéves szülőktől származó utódot vizsgált, akiket egy 1700 fős, hasonló korú, de nem centenárius szülőktől származó kontrollcsoporttal hasonlítottak össze. A kutatók saját bevallásuk szerint ez a vizsgálat a maga nemében a legátfogóbb, amely a szülői hosszú élet és a gyermekek egészségi állapota közötti összefüggéseket elemezte.
Az eredmények azt mutatták, hogy a centenáriusok gyermekei körében szignifikánsan alacsonyabb a halálozási kockázat, valamint kisebb eséllyel alakul ki náluk szív- és érrendszeri betegség vagy magas vérnyomás. A statisztikák szerint a százévesek utódainál 32 százalékkal alacsonyabb a magas vérnyomás, 33 százalékkal kisebb a szív- és érrendszeri betegségek, és 42 százalékkal alacsonyabb a halálozás kockázata bármely életkorban. Emellett, ha egészségügyi problémák léptek fel, azok jellemzően később jelentkeztek: a magas vérnyomás kialakulása átlagosan öt évvel, a halálozás pedig három évvel tolódott ki a kontrollcsoporthoz képest.
Eric Reed, a tanulmány vezető szerzője és az Albert Einstein College of Medicine kutatója szerint az eredmények következetessége a különböző vizsgált csoportok között különösen figyelemre méltó, és megerősíti azt a feltételezést, hogy a kivételes hosszú élet családi halmozódást mutat. Érdekesség ugyanakkor, hogy a kutatás nem mutatott ki jelentős csökkenést a rákos megbetegedések kockázatában a százévesek gyermekeinél. A szakértők szerint lehetséges, hogy az utódok szervezete ellenállóbb a daganatos betegségekkel szemben, így a halálozási arányuk alacsonyabb, még ha a betegség előfordulása nem is csökken.
A kutatók felvetették, hogy a centenáriusok utódainak jobb egészségi állapota részben a gyakoribb és alaposabb rákszűrésekkel is összefügghet, amelyek révén a kevésbé veszélyes daganatokat korábban felismerik, így azok nem befolyásolják a halálozási statisztikákat. Bár az életmódbeli tényezők, mint a táplálkozás, az iskolázottság, a társadalmi-gazdasági státusz és a dohányzás közismerten hatással vannak az életkorral összefüggő betegségekre, a jelenlegi elemzés szerint a centenáriusok utódai akkor is védettek maradtak, amikor a kontrollcsoportot ezekre a tényezőkre illesztették.
Ez a megfigyelés arra utalhat, hogy a környezeti hatások kevésbé befolyásolják azok egészségét, akik genetikailag a százévesekhez kötődnek, bár a kutatók óva intenek a túlzott következtetésektől. Reed hangsúlyozta: „Ez nem jelenti azt, hogy az életmód ne számítana – az egészséges viselkedés mindenki számára fontos marad.” Ugyanakkor hozzátette, hogy egyes, kivételes hosszú életű családokból származó emberek olyan biológiai előnyöket élvezhetnek, amelyek segítenek megőrizni egészségüket a mindannyiunkat érintő környezeti és viselkedési tényezők ellenére is.
A tudományos közösség szerint ezek az eredmények újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a genetikai örökség kulcsszerepet játszik az öregedési folyamatok lassításában. A kutatók szerint a jövőbeli vizsgálatoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy pontosan mely gének vagy biológiai mechanizmusok felelősek ezért a védőhatásért. Bár a genetika szerepe meghatározó, az egészséges életmód továbbra is alapvető fontosságú a várható élettartam maximalizálásában minden ember számára, függetlenül a családi háttértől.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a centenáriusok utódai nem csupán a hosszú élet esélyét örökölhetik, hanem egyfajta „biológiai pajzsot” is, amely késlelteti a krónikus betegségek megjelenését. Ez a felfedezés új utakat nyithat meg az öregedéskutatásban, és segíthet jobban megérteni, hogyan lehetne a jövőben hatékonyabban megelőzni az időskori egészségügyi problémákat a szélesebb népesség körében is.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
