A Tagesschau beszámolója szerint Svédországban a növekvő bűnözési mutatók és a szigorodó büntetőjogi szabályozások következtében drasztikusan megcsappant a börtönök szabad kapacitása, ezért a hatóságok egy szokatlan megoldáshoz folyamodtak: a fogvatartottak egy részét Észtországba szállítják át. Az első csoport már megérkezett a tartui börtönbe, ahol a következő időszakban összesen közel 600 svéd elítélt elhelyezését tervezik. A folyamat augusztus 18-án vette kezdetét, amikor az észt büntetés-végrehajtási hatóság kisbusza begördült a tartui börtön biztonsági zónájába, ezzel megkezdve a két ország közötti, június elején aláírt megállapodás gyakorlati végrehajtását.
A svéd igazságügyi miniszter, Gunnar Strömmer szerint az országban sürgős szükség van újabb férőhelyekre, mivel a fogvatartottak száma 2015 óta csaknem megduplázódott, elérve a 9000 főt. A helyzetet tovább súlyosbítja a bandákhoz köthető bűncselekmények és a kábítószer-kereskedelem terjedése. A kormány 2022 óta több alkalommal is szigorította a büntetési tételeket, különösen a szervezett bűnözői csoportok tagjai esetében, ahol a kiszabható szabadságvesztés időtartama akár a korábbi kétszeresére is nőhet. A legutóbbi, augusztus elején elfogadott szigorítások tovább növelik a börtönökre nehezedő nyomást, mivel az elítéltek hosszabb időt töltenek rács mögött.
A svédországi Västervik börtönében például a régi épületrész már teljesen megtelt, így a hatóságok kénytelenek voltak bővítésekbe kezdeni. A biztonsági tisztviselő, Jacob Andersson elmondta, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben, ahol mindenki egyéni cellát kapott, ma már a kétágyas elhelyezés a norma. Ez a változás jelentősen korlátozza a fogvatartottak személyes integritását, hiszen nem választhatják meg cellatársaikat, a döntést kizárólag a börtönvezetés hozza meg. A Västervikben épülő új szárny a tervek szerint 200-ról 600-ra növeli a befogadóképességet, ám a berendezés még nem teljes, így a zsúfoltság továbbra is égető probléma.
Észtországban ezzel szemben a 90-es években túlzottan nagyvonalúan tervezett börtönkapacitások miatt számos épületszárny üresen állt. A tartui börtönben a cellák kétharmadát jelölték ki a Svédországból érkező elítéltek számára. Liisa Pakosta észt igazságügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szigorú korlátokat állítottak fel: nem fogadnak be szervezett bűnözőket, terroristákat vagy radikalizálódott személyeket, és a női elítéltek átszállítása sem opció. Az észt börtönök bár kevésbé modernek, mint a svédországi új építésű szárnyak, rendelkeznek sportcsarnokkal, zenei teremmel és kreatív műhelyekkel is.
A svéd fél a megállapodás keretében évente több mint 60 millió euró (kb. 24 milliárd forint) költséggel számol a teljes kihasználtság mellett. Ez fogvatartottanként és havonta több mint 8000 eurós (kb. 3,2 millió forint) kiadást jelent. A kapcsolattartás kérdésében Konstantin Nikiforov, az észt igazságügyi hatóság projektvezetője kiemelte, hogy minden fogvatartott számára biztosítanak egy tabletet, amelyen keresztül videóhívásokat kezdeményezhetnek családtagjaikkal, ami a távolság miatt sokkal praktikusabb és olcsóbb megoldás, mint a személyes látogatás.
A programot számos kritika éri, különösen a jogvédő szervezetek és az ügyvédek részéről. Louise Gunven, a Svéd Ügyvédi Kamara képviselője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a fogvatartottakat akár még azelőtt Észtországba szállíthatják, hogy a jogorvoslati kérelmeiket érdemben elbírálnák. A hatóságok szerint a döntés nem önkéntes alapon történik, a fogvatartottak csupán véleményezhetik a transzfert. Niklas Wellström, a svéd igazságügyi hatóság munkatársa szerint a döntési jogkör kizárólag a hatóságoké, ami a jogvédők szerint sértheti a fogvatartottak jogait.
A szakértők szerint a legnagyobb problémát a családtagoktól való távolság jelenti, ami jelentősen megnehezíti a reszocializációs folyamatot. Bár a hatóságok tableteket biztosítanak a videóhívásokhoz, a személyes kapcsolattartás költségei és nehézségei továbbra is komoly akadályt jelentenek. A svéd kormány mindazonáltal kitart a terv mellett, hangsúlyozva, hogy ez csupán egy átmeneti megoldás, amíg a hazai börtönkapacitások bővítése be nem fejeződik. Az Észtországba szállított elítélteknek a büntetésük letöltéséig ott kell maradniuk, és csak a szabadulásuk előtt néhány nappal térhetnek vissza Svédországba, ami a szakértők szerint tovább nehezíti a társadalomba való visszailleszkedésüket.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
