Új kizárási övezetet jelentett be Irán a Hormuzi-szoros közelében

Irán új, úgynevezett „kizárási övezetet” kíván létrehozni a Hormuzi-szoros közelében, amelynek célja a vízi úton áthaladni próbáló hajók ellenőrzése és korlátozása. Mohsen Rezaei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács új vezetője az állami televíziónak adott szeptember 6-i, vasárnapi interjújában erősítette meg a tervet, bár a részleteket illetően egyelőre szűkszavúan nyilatkozott. A lépés közvetlenül azután történt, hogy az Egyesült Államok szeptember 5-én megsemmisített három iráni olajszállító tartályhajót, válaszul arra, hogy Teherán ballisztikus rakétákat indított amerikai hadihajók ellen.

Fokozódó feszültség a tengeri kereskedelmi útvonalakon

A térségben zajló konfliktus február 28-án éleződött ki, amikor az Egyesült Államok és Izrael közös csapásokat mért több kulcsfontosságú iráni létesítményre. Irán válaszul a Közel-Keleten található amerikai szövetségeseket vette célba, és lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a háború előtt a globális olajkereskedelem mintegy 20%-a haladt át. Az amerikai haderő válaszlépésként blokádot vezetett be az iráni kikötők ellen a szorosban, amelyhez jelenleg több mint 20 hadihajó nyújt támogatást.

Rezaei elmondása szerint az új övezet „az amerikai haditengerészeti blokád vonalától kezdődik, kiterjed a Hormuzi-szoros felé, és innen folytatódik a Perzsa-öböl irányába”. A mirror beszámolója szerint a tisztviselő hangsúlyozta: „Minden hajó, amely belép erre a területre azzal a szándékkal, hogy áthaladjon a Hormuzi-szoroson, és azonosításra kerül, felkerül a szankciós listánkra.” Bár a pontos koordináták még nem ismertek, a lépés komoly aggodalmat váltott ki a nemzetközi hajózási szakértők körében, akik a helyzetet veszélyes eszkalációként értékelik.

Gazdasági hatások és olajszállítások

A blokád hatása már most érezhető a globális piacokon: szeptember 7-i adatok szerint az intézkedés 92 kereskedelmi hajót kényszerített útvonalmódosításra, és három hajót sikerült működésképtelenné tenni. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter a CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy a nehézségek ellenére naponta átlagosan kilencmillió hordó olaj jut át a szoroson, ami segít enyhíteni az energiaárakra nehezedő nyomást. Wright szerint a régióban található csővezetékeknek köszönhetően a szállítások volumene „valószínűleg eléri a konfliktus előtti mennyiség kétharmadát vagy annál többet”.

Ezzel szemben Mohsen Rezaei az állami televízióban azt állította, hogy Irán olajtermelése és kereskedelme zavartalanul folytatódik. Állítása szerint az ország naponta 1-1,5 millió hordó olajat értékesít, mintha a háborús helyzet nem befolyásolná a gazdasági folyamatokat. A szakértők szerint azonban a folyamatosan emelkedő üzemanyagárak és a lassuló tengeri forgalom egyértelműen jelzik a konfliktus globális gazdaságra gyakorolt negatív hatásait, amelyeket a tervezett kizárási övezet tovább mélyíthet.