Megújul az Európa Kulturális Fővárosa program a 2033 utáni időszakra

Az Európai Bizottság csütörtökön jelentette be, hogy a több mint 40 éves sikertörténetre visszatekintő Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés keretrendszerét a 2033 utáni időszakra vonatkozóan megújítja és megerősíti. A cél az, hogy a program következő generációja még hatékonyabban támogassa a városok kulturális fejlődését, egyszerűsítse a pályázati folyamatokat, valamint hangsúlyosabbá tegye a hosszú távú örökségteremtést és a fenntarthatóságot. Az új szabályozás emellett megkönnyíti a városok csoportos, akár határokon átnyúló partnerségben történő jelentkezését is, miközben nagyobb teret ad a fiatalok és a helyi közösségek bevonásának, valamint az inkluzív és fenntartható városfejlesztésnek.

A Creative Europe program által támogatott kezdeményezés négy évtizede alatt bebizonyosodott, hogy a cím elnyerése milyen jelentős előnyöket kínál a települések számára. A kulturális terek fejlesztésétől kezdve a művészek számára nyújtott új lehetőségeken át a nemzetközi ismertség növeléséig számos pozitív hatás mérhető. A 2013 és 2022 közötti időszakban a vizsgált fővárosok összesen 38,5 millió látogatói részvételt regisztráltak, miközben egy-egy város átlagosan 1000–1200 kulturális eseményt valósított meg a cím évében. A kiválasztott helyszíneken a látogatók száma átlagosan 30–40%-kal emelkedett, ami jól mutatja a program gazdasági és társadalmi erejét.

Négy évtizedes sikertörténet és a jövő öröksége

Az 1985-ben Athénnal indult kezdeményezés azóta számos európai régiót és várost érintett, összesen 85 címbirtokossal. Jelenleg Oulu Finnországban és Trenčín Szlovákiában viseli a címet, őket 2027-ben Évora Portugáliában és Liepāja Lettországban követi. A program sikerét jól mutatják a korábbi évek példái: Lille 2004-ben az ipari területek kulturális hasznosításával teremtett maradandó értéket, és olyan lendületet adott, amely a mai napig érezhető a Lille3000 programokon keresztül. Aarhus 2017-ben a régió 19 önkormányzatának összefogásával alapozta meg a jövőbeli együttműködést, amely a cím éve után is fennmaradt.

Hasonlóan sikeres volt Kassa 2013-ban, ahol egykori laktanyákból és környékbeli épületekből alakítottak ki kulturális központokat; több mint egy évtizeddel később a város örökségkezelő szervezete még mindig 13 kulturális központot működtet. Leeuwarden-Fryslân 2018-ban pedig egy olyan tartományi szintű kulturális programsorozatot indított el Arcadia néven, amelynek újabb kiadását 2028-ra tervezik. Ezek a tapasztalatok közvetlenül formálják az új keretrendszert: a hangsúly a korai tervezésen, a városhatárokon túlmutató gondolkodáson és a közösségek minél szélesebb körű bevonásán van.

Terjeszkedés az Európai Unión túl

A program az évek során folyamatosan fejlődött, és az új javaslat értelmében 2034-től a Creative Europe programban részt vevő vagy ahhoz társult harmadik országok is versenybe szállhatnak a címért. Ez a lépés tovább erősíti a kulturális párbeszédet az európai kontinensen és azon túl is. A bizottsági javaslatról szóló tárgyalások az Európai Parlamentben és a Tanácsban párhuzamosan zajlanak, a végleges szöveg elfogadását 2027 közepére tervezik, hogy a városok már az új szabályok ismeretében készülhessenek a 2033 utáni időszakra.