Három hongkongi aktivistát ítéltek öt és hét évnél is hosszabb börtönbüntetésre az 1989-es Tiananmen téri vérengzésről való megemlékezések szervezése miatt. A bíróság korábban már bűnösnek találta a vádlottakat, mostanra pedig a konkrét büntetési tételeket is meghatározták.
Lee Cheuk-yan hét évet, Chow Hang-tung hét év és három hónapot, míg Albert Ho öt év és két hónap börtönbüntetést kapott. A hatóságok azzal vádolták meg őket, hogy tevékenységükkel az államhatalom aláásására bujtottak fel. Az érintettek éveken át szervezték a pekingi diáktüntetések leveréséről szóló nagyszabású megemlékezéseket, amelyeknek a Victoria Park adott otthont, és amelyeken korábban tízezrek vettek részt.
A hatóságok 2020-tól kezdődően tiltották be ezeket az eseményeket, a három aktivistát pedig 2021-ben vették őrizetbe, azóta pedig nagyrészt fogva tartották őket. Megfigyelők szerint az ügy jól példázza, hogy a politikai ellenzék és a véleménynyilvánítás szabadsága milyen mértékben szűkült be a térségben az elmúlt évek során.
A Tiananmen téri események háttere
Az 1989. június 4-i események során a tüntetők demokratikus reformokat követeltek a pekingi Tiananmen téren, más néven a Mennyei Béke Terén. A megmozdulásokat végül tankokkal és fegyveres erőkkel verték le. Míg a kínai kormány 1989 júniusának végén 200 civil és több tucat biztonsági ember haláláról számolt be, egy 2017-ben nyilvánosságra hozott brit dokumentum szerint a halálos áldozatok száma elérhette a 10 000 főt is.
A mostani ítéletek szervesen illeszkednek abba a politikai folyamatba, amely az elmúlt években alapjaiban változtatta meg Hongkongot. A 2019-ben kirobbant, hónapokig tartó tömegtüntetések egy vitatott kiadatási törvény ellen indultak, amely lehetővé tette volna a gyanúsítottak átadását Kínának. A tiltakozások később szélesebb körű demokratikus és autonómia-követelésekké alakultak, gyakran erőszakos összecsapásokba torkollva a rendőrséggel.
Szigorodó biztonsági intézkedések
Válaszul a tüntetésekre, Peking 2020 júniusában bevezette a nemzetbiztonsági törvényt Hongkongban. A jogszabály büntetendővé teszi az elszakadást, az államhatalom aláásását, a terrorizmust és a külföldi erőkkel való együttműködést. Bár a kínai kormány a stabilitás és a biztonság megőrzésével indokolta a lépést, a kritikusok szerint a törvényt a békés ellenzéki hangok elhallgattatására használják.
A NOS beszámolója szerint a törvény hatályba lépése óta számos prominens aktivistát vettek őrizetbe, több civil szervezetet feloszlattak, és a politikai tiltakozások tere drasztikusan beszűkült. A mostani ítéletek ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy a hatóságok milyen szigorú eszközökkel lépnek fel a múltbeli események nyilvános felidézésével szemben is.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.