A globális kihívások ellenére a stabilitás, a reziliencia és a hatékony intézmények iránti igény univerzális marad – mondta Varga Mihály jegybankelnök szerdán, a Budapest Financial Summit 2026 kétnapos nemzetközi konferenciát megnyitó előadásában.
Varga Mihály kiemelte, hogy az egyre széttagoltabbá váló pénzügyi rendszerben a központi bankoknak át kell gondolniuk az új helyzethez való alkalmazkodást, miközben továbbra is garantálják az ár- és monetáris stabilitást, a likviditást és a bizalmat. A jegybankelnök a globális kihívások kezelésében a jegybankok közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta, és elmondta, hogy ennek előmozdítására indították el a Budapest Financial Summit konferenciasorozatot.
A bizonytalanság mint állandó tényező
A jegybankelnök rámutatott, hogy a technológiai fejlődés, a geopolitikai feszültségek, az energiakrízis és a fenntarthatósági kihívások egyre kiszámíthatatlanabb környezetet teremtenek a világban. Ezzel kapcsolatban megjegyezte:
Rámutatott, hogy a technológiai fejlődés, a geopolitikai feszültségek, az energiakrízis és a fenntarthatósági kihívások egyre kiszámíthatatlanabb környezetet teremtenek a világban. A jegybankok számára ezért a bizonytalanság már nem átmeneti, hanem állandó jelenséggé vált.
Közös érdeknek nevezte a költségek mérséklését, aminek kulcsfeltétele az együttműködés erősítése minden szinten, a helyi gazdaságoktól egészen a globális színtérig. Az együttműködés szinergiákat teremthet, és új lendületet adhat mind a pénzügyi hatások elemzésének, mind a jövőbeli folyamatok előrejelzésének.
Példaként említette, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve kezdte el összeállítani a gazdasági kilátásokra vonatkozó előrejelzéseit. Emellett kitért a jegybank által indított mesterségesintelligencia-alapú, központi csalásfelderítő rendszerre is, amely eddig közel 390 millió tranzakciót vizsgált meg, és több mint 7000 csalási kísérlet azonosításában segítette a kereskedelmi bankokat.
Változó globális gazdasági környezet
Fatih Karahan, a Török Köztársaság Központi Bankjának (TCMB) elnöke arra mutatott rá, hogy a globális ellátási láncok 2020 óta ismétlődő, jelentős geoökonómiai sokkoknak vannak kitéve. Ezek az ismétlődő sokkok elkezdik befolyásolni a bérmegállapítással és az ármegállapítással vagy az árfolyamokkal kapcsolatos várakozásokat, az átlátásuk egyre nehezebbé válik.
A széttöredezettség megváltoztatta az országoknak a külső sokkok elleni védekezésül szolgáló nemzetközi tartalékokhoz való hozzáállását. Bár továbbra is az amerikai dollár a meghatározó tartalék- és elszámolási deviza – 2026 első negyedévében a globális devizatartalékok 57 százalékát tette ki –, mégis a legtöbb gazdaságban megnőtt az aranytartalék. 2026 első negyedévére az arany a globális tartalékok mintegy 29 százalékát tette ki, szemben a 2000 és 2020 közötti időszak átlagos, nagyjából 11 százalékos arányával.
Karahan hangsúlyozta a globalizáció átalakulását is:
a világgazdasági integráció jelentős hatékonyságnövekedést hozott, és több mint egy évtizeden át tartott dezinflációs erőket indított. Ám ahogy a gazdasági kapcsolatok a geopolitikai versengés eszközeivé válnak, a globalizáció elmélyülésének korszakát jellemző egyes alapvető erők már nem tekinthetők adottnak.
A monetáris politika számára ez azt jelenti, hogy olyan világban kell működni, ahol a kínálati sokkok gyakoribbak, egymást átfedők és tartósabbak lehetnek, és minden első körös ármozgásra nem szabad azonnal reagálni. Az arany növekvő szerepe a diverzifikációra, a válságtervezésre és a hozzáférhetőségre helyezett fokozott hangsúlyt tükrözi.
Varga Mihály zárásként reményét fejezte ki, hogy a konferencia által teremtett fórum érdemi párbeszédhez, közös projektekhez és gyümölcsöző nemzetközi együttműködésekhez vezet a pénzügyi szektor vezetői között.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
