Huszonöt év börtönre ítélték Hashim Thaci volt koszovói elnököt Hágában

A koszovói háborús bűncselekményeket vizsgáló törvényszék szerdán bűnösnek találta Hashim Thaci volt koszovói elnököt háborús bűncselekmények elkövetésében, és 25 év börtönbüntetésre ítélte.

Az 58 éves Thacit gyilkosság, kínzás és jogellenes fogvatartással vádolták. A bűncselekményeket az 1990-es években, Koszovó Szerbiától való elszakadása idején követték el, amikor Thaci a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik vezetője volt.

A törvényszék szerint Thaci bűnös 96 politikai ellenfele, illetve a szerb biztonsági erőkkel való együttműködéssel gyanúsított személy meggyilkolásában, amelyeket a konfliktus során az UCK erői követtek el.

Thaci három vádlott társa közül Kadri Veseli 18, Rexhep Selimi 13, Jakup Krasniqi pedig 25 év szabadságvesztést kapott. A bírói tanács megállapította, hogy mind a négy vádlott bűnös 385 ember önkényes fogvatartásában, 49 emberrel szembeni kegyetlen bánásmódban, 303 ember megkínzásában és 96 ember meggyilkolásában.

Közös bűnös célkitűzés

A bírák megállapították, hogy a konfliktus során a vádlottak jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz a közös bűnös célkitűzéshez, amely az UCK politikai és katonai céljaival szemben állónak tekintett személyek ellen irányult. Ebbe a körbe tartoztak más politikai vagy katonai erőkhöz kötődő koszovói albánok, a jugoszláv vagy szerb hatóságokkal kapcsolatban állónak vélt személyek, valamint etnikai kisebbségek, köztük romák és szerbek.

Néhány kivételtől eltekintve a tárgyalótanács nem talált bizonyítékot arra, hogy az áldozatok bármelyike bűncselekményt követett volna el, vagy aktívan részt vett volna az ellenségeskedésekben. Döntő többségük ártatlan civil volt, akiket gyakran alaptalanul vagy hamisan kollaboránsnak vagy kémnek bélyegeztek.

A tárgyalótanács ugyanakkor a vádlottakat nem találta bűnösnek emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében, mivel az ügyésznek nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítania, hogy a polgári lakosság elleni széles körű vagy módszeres támadás zajlott volna.

A tárgyalás során eljáró bíró hangsúlyozta: az eljárás nem az UCK legitimitásáról vagy a független Koszovó melletti törekvéséről szólt, hanem arról, hogy a szervezet egyes tagjai milyen bűnös eszközöket alkalmaztak e célok elérése érdekében. A per a tanúk megfélemlítésének tartós légkörében zajlott, ugyanakkor a bírák kiemelték, hogy a tanúk többsége nagy bátorságról tett tanúbizonyságot.

A 2015-ben létrehozott, nemzetközi bírákat és ügyészeket foglalkoztató különleges ügyészséget az Európai Unió finanszírozza. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.