A Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát összekötő, több mint másfél milliárd dollár értékű Déli Interkonnektor gázvezeték projektje komoly akadályokba ütközött. A beruházás elsődleges célja az lenne, hogy Bosznia-Hercegovina csökkentse az orosz földgáztól való függőségét, ám a tervezett nyomvonal körüli jogi viták miatt a munkálatok jelentős késést szenvednek.
Amer Bekan, a beruházásban érdekelt amerikai AAFS Infrastructure and Energy vállalat bosznia-hercegovinai leányvállalatának igazgatója az N1 regionális hírtelevíziónak elmondta, hogy a tervezett vezeték hercegovinai szakasza jelentős részben olyan földterületeken haladna keresztül, amelyek tulajdonjogi helyzete vitatott.
A vállalat ezért új megvalósíthatósági tanulmányt készíttet, amelynek költsége mintegy tízmillió dollár. A helyzet hátterében az állami vagyon sorsa körüli elhúzódó politikai vita áll.
Tulajdonjogi viták az entitások között
Bosznia-Hercegovinában évek óta vita folyik arról, hogy az egykori Jugoszláviától örökölt állami vagyon a központi állam vagy az országot alkotó két entitás tulajdonába tartozik-e.
A boszniai Szerb Köztársaság vezetése szerint az érintett ingatlanoknak az entitásokhoz kell kerülniük, míg a Bosznia-hercegovinai Föderáció ezt az állami hatáskörök csorbításának tekinti. A nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének hivatala 2005-ben megtiltotta a vitatott állami vagyonnal való rendelkezést mindaddig, amíg a parlament törvényben nem rendezi annak tulajdonjogát.
Ez a kérdés a nemzetközi felügyelet megszüntetésének egyik feltétele is. Amer Bekan szerint a beruházók nem várhatják meg, amíg a bosznia-hercegovinai politikai szereplők megállapodnak az állami vagyonról, ezért döntöttek az alternatív nyomvonal kidolgozása mellett.
Uniós és finanszírozási nehézségek
A projekt megvalósítását az Európai Unió és az amerikai beruházó közötti nézeteltérés is nehezíti. Az eredeti terveket az unió támogatásával dolgozták ki, amikor még a szarajevói BH-Gas állami vállalatot szánták a beruházás megvalósítójának.
Amer Bekan közlése szerint az Európai Unió nem járult hozzá ahhoz, hogy az általa finanszírozott terveket átadják az amerikai vállalatnak. Az AAFS Infrastructure and Energy 2025 novemberében alakult az Egyesült Államokban. Horvát sajtóhírek szerint a vállalat az Egyesült Államok szarajevói nagykövetségének közvetítésével, pályázat nélkül került a beruházás középpontjába.
Az amerikai cég egyelőre nem rendelkezik a teljes beruházáshoz szükséges pénzügyi forrásokkal. A projekt finanszírozásába bankokat, befektetési alapokat és más partnereket kívánnak bevonni.
Csúszó határidők és energiafüggőség
Vedran Lakic, a Bosznia-hercegovinai Föderáció energiaügyi minisztere korábban 2027-re ígérte az építkezés megkezdését, az új nyomvonal kidolgozása miatt azonban ez az időpont már nem valószínű. A föderáció kormánya és a beruházó közötti szerződés megkötésére szabott határidő júniusban lejárt, új ütemtervet pedig egyelőre nem jelentettek be.
Almir Becarevic, a BH-Gas korábbi igazgatója szerint a jelenlegi körülmények között a vezeték legkorábban 2030-ra készülhet el. A Déli Interkonnektor a horvát földgázhálózaton keresztül hozzáférést biztosítana Bosznia-Hercegovinának a Krk szigetén működő cseppfolyósítottföldgáz-terminálhoz (LNG), és lehetővé tenné a beszerzési források diverzifikálását.
Horvátország és Bosznia-Hercegovina áprilisban államközi megállapodást írt alá a beruházásról. Bosznia-Hercegovina jelenleg szinte teljes egészében orosz földgázt használ, amely a Török Áramlat vezetékrendszerén, Bulgárián és Szerbián keresztül érkezik az országba.
A beruházás körüli jogi és politikai akadályok miatt a projekt jövője egyelőre bizonytalan, a felek pedig még nem állapodtak meg az új ütemtervről.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.