Tomoko Akane szerint az ICC a szankciók ellenére is folytatja független munkáját

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) továbbra is elszánt, hogy az intézmény és a teljes bírói testület ellen bevezetett szankciók, fenyegetések és minden egyéb kihívás ellenére is teljesítse igazságszolgáltatási megbízatását – jelentette ki Tomoko Akane bíró, az ICC elnöke New Yorkban hétfőn.

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság elnöke az ENSZ Közgyűléséhez intézett beszédében hangsúlyozta: minden nehézség dacára a büntetőbíróság továbbra is teljesen függetlenül és pártatlanul látja el igazságügyi feladatait, kizárólag a jogszabályokra és a bizonyítékokra támaszkodva.

A bíróság szilárdan elkötelezett amellett, hogy hozzájáruljon a jogállamiság érvényesüléséhez a nemzetközi közösségben – hangoztatta.

Kijelentette, a bíróság működését biztosító Római Statútum rendszerében való szélesebb körű részvétel elengedhetetlen a bírói testület legitimitásának erősítéséhez.

„Üdvözölte Magyarország döntését, miszerint visszavonta a Római Statútumból való kilépésről szóló értesítését, amelyet a magyar kormány május 29-én hivatalosan is bejelentett. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a beszámolási időszakban hat állam jelentette be kilépését.”

Akane elnök kiemelte az együttműködés kulcsfontosságú szerepét az elfogatóparancsok végrehajtásában, majd úgy fogalmazott: „a részes államok számára az együttműködés jogi kötelezettség. A Római Statútum vonatkozó pontjának központi eleme az elfogásra és átadásra vonatkozó kötelezettség”.

Felszólalása végén az ICC elnöke arra kérte az államokat és a nemzetközi közösséget, hogy továbbra is támogassák a Római Statútum alapján létrehozott intézményt, amelynek célja a világ legsúlyosabb bűncselekményei elkövetőinek büntetlensége elleni küzdelem.

„A történelem fog ítéletet mondani arról, hogyan védte meg a nemzetközi közösség a bíróságot és a Római Statútum által ráruházott megbízatást. Most van itt az ideje a cselekvésnek” – tette hozzá beszédében Tomoko Akane.

A bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, amelyek a statútum megfogalmazása szerint „megrázzák az emberiség lelkiismeretét”. Ezek a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió.