Meglepő hatásai vannak a kávénak az agyra és a bélrendszerre

A kávéfogyasztás hatásai messze túlmutatnak az egyszerű éberségfokozáson. Az APC Microbiome Ireland kutatói, a University College Cork szakemberei részletesen vizsgálták, hogyan befolyásolja a kávé az emésztőrendszer és az agy közötti kommunikációt. A Nature Communications folyóiratban megjelent, az Institute for Scientific Information on Coffee (ISIC) által támogatott tanulmány rámutatott, hogy mind a koffeines, mind a koffeinmentes kávé képes megváltoztatni a bélmikrobiomot, és hatással lehet a hangulatra, a stressz-szintre, a memóriára, valamint a figyelemre.

A bél-agy tengely szerepe

A tudósok régóta vizsgálják a kávé emésztésre, hangulatra és általános egészségre gyakorolt hatásait, ám a pontos mechanizmusok eddig kevésbé voltak ismertek. Az új kutatás a mikrobióta-bél-agy tengelyre összpontosított, amely egy kétirányú kommunikációs rendszer az emésztőrendszer mikroorganizmusai és az agy között. A jelek immunaktivitáson, hormonokon, idegeken és a mikrobák által termelt kémiai vegyületeken keresztül utaznak a két szerv között.

A vizsgálatba 31 rendszeres kávéfogyasztót és 31 olyan személyt vontak be, akik nem szoktak kávézni. A résztvevők pszichológiai felméréseket töltöttek ki, emellett naplót vezettek a koffeinbevitelről és az étrendjükről. A kutatók széklet- és vizeletmintákat is gyűjtöttek a bélmikrobák, az anyagcsere, a hangulat és az észlelt stressz változásainak nyomon követésére. A kávéfogyasztókat úgy definiálták, mint akik naponta 3-5 csésze kávét fogyasztanak, ami az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint a legtöbb ember számára biztonságos és mérsékelt mennyiség.

Mi történik a kávé elhagyásakor?

A ScienceDaily beszámolója szerint a rendszeres kávéfogyasztók először két hétre felfüggesztették a kávézást. Ebben az időszakban a résztvevők többször is pszichológiai teszteket töltöttek ki, valamint mintákat adtak le. Amikor a kávéfogyasztók abbahagyták a kávézást, a kutatók jelentős eltolódásokat figyeltek meg a bélmetabolit-profiljaikban a nem kávézókkal összehasonlítva. A metabolitok olyan kis molekulák, amelyek az anyagcsere során keletkeznek vagy módosulnak, beleértve azokat a vegyületeket is, amelyeket a bélmikrobák állítanak elő az élelmiszerek feldolgozása közben.

Ezt követően a kávét újra bevezették az étrendbe anélkül, hogy a résztvevők tudták volna, koffeines vagy koffeinmentes italt kapnak-e. A csoport fele koffeinmenteset, a másik fele koffeines kávét kapott. Miután a kávé visszakerült az étrendjükbe, mindkét csoport alacsonyabb észlelt stresszről, depresszióról és impulzivitásról számolt be. Az eredmények arra utalnak, hogy a kávé hangulatra gyakorolt hatásai nem kizárólag a koffeintől függenek.

Bélbaktériumok és kávéfogyasztás

A kutatók több bélbaktérium-típusban is különbségeket találtak. Az olyan baktériumok, mint az ‘Eggertella sp.’ vagy a ‘Cryptobacterium curtum’, nagyobb arányban voltak jelen a kávéfogyasztók körében. Az ‘Eggertella sp.’ vélhetően hozzájárul a gyomor és a belek savszekréciójához, míg a ‘Cryptobacterium curtum’ az epesavtermelésben játszhat szerepet. Mindkét folyamat segíthet olyan bélkörnyezet kialakításában, amely visszaszorítja a káros baktériumokat és fertőzéseket. Emellett magasabb szintű ‘Firmicutes’ baktériumokat is megfigyeltek, amelyek korábban a nők pozitív érzelmeivel hozhatók összefüggésbe.

Koffeines kontra koffeinmentes hatások

Az egyik legérdekesebb megállapítás az volt, hogy a koffeines és a koffeinmentes kávé nem pontosan ugyanúgy hatott a résztvevőkre. A jobb tanulási képességet és memóriát csak a koffeinmentes kávét fogyasztóknál figyelték meg. Ez arra utal, hogy a koffeinen kívüli anyagok is hozzájárulhatnak a kávé kognitív hatásaihoz. A kávé több ezer kémiai vegyületet tartalmaz, köztük polifenolokat is. Ezek a növényi eredetű anyagok antioxidánsként működhetnek, és kölcsönhatásba léphetnek a bélmikrobákkal, befolyásolva az anyagcserét és más biológiai folyamatokat.

A koffeines kávé ezzel szemben a szorongás csökkenésével, valamint az éberség és a figyelem javulásával járt együtt. A koffeint a gyulladás kockázatának csökkenésével is összefüggésbe hozták. Mivel a vizsgálat viszonylag kis létszámú résztvevővel zajlott, az eredmények nem jelentik azt, hogy a kávé közvetlenül okozza ezeket a változásokat a hangulatban, a kognícióban vagy a bélrendszer egészségében. Ugyanakkor új nyomokat adnak azokhoz a biológiai útvonalakhoz, amelyek segíthetnek megmagyarázni a korábbi kávékutatásokban jelentett összefüggéseket.

A kávé több mint koffein

John Cryan professzor, az APC Microbiome Ireland vezető kutatója hangsúlyozta: „A bélrendszer egészsége iránti közérdeklődés hatalmas mértékben megnőtt. Az emésztőrendszeri és a mentális egészség közötti kapcsolatot is egyre jobban értjük, de a kávé bél-agy tengelyre gyakorolt hatásának mechanizmusai eddig tisztázatlanok maradtak.”

A szakember hozzátette: „Eredményeink feltárják a kávéra adott mikrobiális és neurológiai válaszokat, valamint ezek potenciális hosszú távú előnyeit egy egészségesebb mikrobiom érdekében. A kávé módosíthatja a mikrobák kollektív működését és az általuk felhasznált metabolitokat. Ahogy a közvélemény egyre többet gondolkodik a megfelelő emésztési egyensúlyt támogató étrendi változtatásokon, a kávé potenciálisan egy további beavatkozási lehetőségként is szolgálhat az egészséges, kiegyensúlyozott étrend részeként.”

A kutatás alátámasztja azt a növekvő bizonyítékot, hogy a kávét nem szabad csupán a koffein forrásaként kezelni. Számos egyéb összetevője különböző módon léphet kölcsönhatásba a mikrobiommal, az anyagcserével és az idegrendszerrel. „A kávé több mint koffein – ez egy komplex étrendi tényező, amely kölcsönhatásba lép bélmikrobáinkkal, anyagcserénkkel és még érzelmi jólétünkkel is” – zárta gondolatait Cryan professzor. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a kávé, legyen az koffeines vagy koffeinmentes, különálló, de egymást kiegészítő módon befolyásolhatja az egészséget.