A ScienceDaily beszámolója szerint a NASA Perseverance marsjárója hivatalosan is új távolsági rekordot állított fel egy másik világban, messzebb utazva egy idegen égitest felszínén, mint bármely korábbi jármű. Október 11-én a számlálója elérte a 28,10 mérföldet (kb. 45,22 kilométert), ezzel túlszárnyalva a NASA Opportunity marsjárójának 28,06 mérföldes (kb. 45,16 kilométeres) korábbi rekordját, amely 2004 és 2018 között kutatta a vörös bolygót.
Különösen figyelemre méltó, hogy a Perseverance milyen gyorsan érte el ezt a mérföldkövet. Míg az Opportunitynek közel 15 évre volt szüksége a rekordtávolság megtételéhez, a Perseverance ezt mindössze öt és fél év alatt teljesítette. A teljesítmény a marsjáró 2006. marsi napján, azaz solján következett be. A rekordot akkor állították be, amikor a Perseverance az „Idubi” nevű helyszín felé tartott, áthaladva a Jezero-kráter nyugati peremén túli, „Lac de Charmes” néven ismert területen.
Ez a régió a naprendszer egyik legősibb felszínét rejtheti. A táj figyelemre méltó betekintést nyújt a távoli múltba, mivel a hasonló földi kőzetek az erózió és a lemeztektonika miatt jórészt eltűntek, a Marson viszont nincsenek tektonikus lemezek. Az Idubinál a kutatók ősi hidrotermális rendszerek nyomait keresik, ahol egykor forró víz keringett a kőzetek között, ami akár az élet számára is kedvező körülményeket teremthetett.
A Perseverance kiemelkedő teljesítményének egyik fő oka a kifinomult önvezető rendszere, az AutoNav. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a marsjáró a marsi táj nagy részén a Földről érkező részletes vezetési utasítások nélkül navigáljon. A jármű mozgás közben folyamatosan képeket készít környezetéről, háromdimenziós térképet alkot az akadályokról, és biztonságos útvonalat választ a küldetésirányítók által kijelölt célpontok között. A NASA mérnökei ezt a folyamatot „vezetés közbeni gondolkodásnak” nevezik.
A rendszer akkor is működik, amikor a Perseverance maximális sebességgel vagy annak közelében halad, így egyetlen marsi nap alatt akár 1351 láb (kb. 412 méter) távolságot is megtehet. A megtett távolság több mint 90%-ában az AutoNav értékelte a terepet. Összehasonlításképpen, az Opportunity és ikertestvére, a Spirit korai autonóm navigációs rendszerei a megtett távolságuknak csupán mintegy 5%-át értékelték önállóan.
A technológiai fejlődés még szembetűnőbb, ha a NASA első marsjárójával, a Sojournerrel hasonlítjuk össze, amely mindössze 20 mérési pontot elemzett az útvonal meghatározásához, míg a Perseverance ma már körülbelül 600 000 pontot vizsgál minden egyes terepfelmérésnél. Ez a hatalmas adatmennyiség lehetővé teszi a jármű számára, hogy sokkal biztonságosabban és hatékonyabban kerülje ki a marsi felszín veszélyesebb szakaszait.
Steven Lee, a NASA dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratoryjának projektmenedzsere elmondta: „Megtiszteltetés a Perseverance-en dolgozni egy olyan pillanatban, amikor a technológia odáig fejlődött, hogy az ilyen utak már rutinszerűek.” Hozzátette, hogy az eredeti küldetés legfeljebb 12,4 mérföld megtételét irányozta elő, amit messze túlszárnyaltak, és mivel minden mobilitási rendszer tökéletesen működik, a rekord további növelésére számítanak.
A NASA már jóváhagyta a Perseverance első küldetés-hosszabbítását. Kezdve októberrel, a kiterjesztett küldetés lehetővé teszi, hogy a marsjáró körülbelül 2028 végéig folytassa a Jezero-kráter peremének vizsgálatát. A mérnökök folyamatosan fejlesztik a navigációs képességeket is, hogy a jármű még hosszabb távokat tehessen meg biztonságosan.
Mark Maimone, a robotikai műveletek helyettes csapatvezetője szerint az új szoftverek célja, hogy a marsjáró kevesebbet kormányozzon és többet haladjon, valamint menet közben is ellenőrizze pozícióját az orbitális térképekhez képest. A szakember kiemelte: „A marsjáró, amely megdöntötte ezt a rekordot, úgy tette ezt, hogy saját döntéseket hozott az útvonalról. Mivel megkapta az autonómiát az egyszerű haladáshoz, a Perseverance jobb vezető, mint amilyen a leszálláskor volt, és még nem végeztünk.”
A következő kihívást a napfény jelenti, mivel a navigációs kamerákban megjelenő tükröződések miatt jelenleg kora délután leállítják a vezetést, ha a Nap felé tartanak. A mérnökök azon dolgoznak, hogy a szoftver képes legyen „átlátni” ezeken a zavaró fényhatásokon, ami minden jövőbeli marsjáró számára hosszabb napi munkaidőt biztosíthatna.
A Perseverance rekordja nemcsak a marsi környezetben értelmezhető, hanem túllépi a korábbi holdi teljesítményeket is. Korábban a jármű már túlszárnyalta az Apollo 17 űrhajósai, Gene Cernan és Harrison Schmitt által 1972-ben megtett 22,2 mérföldes (kb. 35,7 kilométeres) távot, valamint a szovjet Lunokhod 2 robot 24,2 mérföldes (kb. 39 kilométeres) rekordját is.
A NASA számára a távolsági rekordok nem az elsődleges célok, hanem a tudományos kutatás eszközei. A nagyobb távolságok megtétele lehetővé teszi a geológiai képződmények szélesebb körű vizsgálatát. A Perseverance eddig több különböző tájat fedezett fel, az ősi tófenéktől a folyórendszerek maradványaiig.
A „Cheyava Falls” nevű kőzetnél a kutatók potenciális bioszignatúrát azonosítottak, amely az ősi életre utaló kémiai mintázat lehet. Bár a nem biológiai folyamatok is produkálhatnak hasonló jeleket, a felfedezés rendkívül izgalmas a tudományos közösség számára. A marsjáró azóta a kráter pereme felé kapaszkodik, ahol a kutatók egy másfajta ősi környezetet vizsgálnak.
A korábbi tó- és folyóparti élőhelyek helyett a kutatók most arra kíváncsiak, hogy a régióban zajlott-e hidrotermális aktivitás. Az ilyen rendszerek akkor alakulnak ki, amikor a víz forró kőzetekkel érintkezik, ami olyan kémiai feltételeket teremthet, amelyek támogathatják a mikrobiális életet.
A Perseverance eddig 29 kőzet- és regolit-mintát gyűjtött, amelyek különböző környezetekből származnak. A kráter peremén található kőzetek mintegy 4 milliárd évvel ezelőtti becsapódások során keletkeztek, és olyan korai bolygótörténeti bizonyítékokat őriznek, amelyek a Földön a geológiai aktivitás miatt már elvesztek.
A Lac de Charmes vizsgálatának befejezése után a Perseverance várhatóan tovább halad a kráter peremén, mielőtt a kiterjesztett küldetés során dél felé venné az irányt. Az egyik jövőbeli célpont a „Rainbow Falls”, egy hatalmas, 328 láb (kb. 100 méter) széles ősi kéregképződmény, amelyet a Jezero-krátert létrehozó becsapódás emelt a felszínre.
Ahogy a Perseverance folytatja útját, minden egyes megtett mérföld közelebb viheti a tudósokat annak megértéséhez, hogy a vörös bolygó rendelkezett-e valaha az élethez szükséges feltételekkel. A technológiai fejlődés és a kitartó kutatómunka együttesen biztosítja, hogy a Mars titkai lassanként feltáruljanak az emberiség előtt.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
