Benjamin Netanjahu politikai jövője a tét az izraeli választásokon

Sorsdöntő választások zajlanak Izraelben, ahol Benjamin Netanjahu politikai túlélése a tét, miközben a választók a 2023-as Hamász-vezette támadások, a gázai háború, az Iránnal folytatott konfliktusok, valamint az ország mélyülő nemzetközi elszigeteltsége tükrében értékelik a kormányfő teljesítményét, ahogy arról az RTÉ beszámolt. Bár a 19 éve hatalmon lévő, leghosszabb ideje hivatalban lévő izraeli vezető komoly kihívásokkal néz szembe, továbbra is jelentős politikai túlélőnek számít, a nacionalista irányvonalak megerősödése és az izraeli politikai rendszer töredezettsége pedig továbbra is kedvezhet számára egy kormányalakítási folyamatban.

Szoros verseny a hatalomért

A közvélemény-kutatások szoros küzdelmet mutatnak a Likud párt és jobboldali szövetségesei, valamint a Gadi Eisenkot vezette rivális koalíció között. Gadi Eisenkot, a korábbi vezérkari főnök, a jobboldali és centrista támogatók szélesebb körét igyekszik megszólítani. A kampány során Benjamin Netanjahu elsősorban háborús vezetői szerepére és Donald Trump amerikai elnökkel ápolt szövetségére épít, aki támogatásáról biztosította őt, és csatlakozott az Irán elleni fellépéshez. A kormányfő kijelentette, hogy Donald Trump kész újra cselekedni az iráni fenyegetés végleges felszámolása érdekében, ám ezt a lehetőséget csak az ő hatalmon maradása esetén tartja reálisnak.

Ezzel szemben Gadi Eisenkot élesen bírálta a kormányfőt, azzal vádolva őt, hogy „félelemkeltésre, hazugságokra és fenyegetésekre épülő kampányt folytat”. A kihívó hangsúlyozta, bízik abban, hogy Donald Trump teljes együttműködésben fog dolgozni bármely, a nép által megválasztott vezetővel. A kormányalakítási folyamatban Benjamin Netanjahu ismét a szélsőjobboldali vezetők, Itamar Ben-Gvir és Bezalel Smotrich támogatására szorulhat, akik ellen több nyugati ország is szankciókat vezetett be, erőszakra való uszítással vádolva őket.

Turbulens időszak és biztonsági kérdések

Az ország 1948-as megalapítása óta az egyik legviharosabb időszakát éli, amelyet a 2023. október 7-i Hamász-támadások traumája, a gázai katonai offenzíva és a belpolitikai megosztottság határoz meg. Sok ellenzéki választó számára a mostani voksolás a 2023. október 7-i biztonsági kudarcokért való elszámoltathatóságról szól. A gázai hadműveletek során a térség jelentős része elpusztult, a gázai egészségügyi hatóságok adatai szerint 74 000 ember vesztette életét, miközben Izrael súlyos csapásokat mért a libanoni Hezbollahra és Iránra is.

Gadi Eisenkot szerint a következő kormánynak mindenképpen meg kell akadályoznia, hogy Irán katonai nukleáris képességre tegyen szert, akár erő alkalmazásával, akár egy amerikai támogatású diplomáciai megoldással. Bár a legtöbb zsidó vezetésű párt elutasítja a kétállami megoldást, a kihívó bírálta a ciszjordániai telepesek erőszakos cselekményeit, amelyek feszültté tették a kapcsolatokat a nyugati államokkal. A választási eredményekre nagy hatással lehet az arab kisebbség részvételi aránya is, amely a koalíciós matematika alakításával akár a kormányváltást is elősegítheti.

A politikai elemzők szerint nem várható elsöprő győzelem egyik oldal számára sem, a kormányalakítás pedig rendkívül bonyolult feladatnak ígérkezik. Amennyiben a 120 fős parlamentben egyik fél sem tud koalíciót építeni, Benjamin Netanjahu ügyvivőként maradhat hivatalban a következő évben esedékes újabb választásokig. A választási folyamat stabilitása és a jövőbeli kormányzati irányvonalak kérdése továbbra is bizonytalan, miközben az ország társadalma mélyen megosztott a biztonságpolitikai és gazdasági prioritások tekintetében.