Döbbenetes ENSZ adatok: a klímavállalások csak a töredékét fedezik a szükséges kibocsátáscsökkentésnek

Az RTÉ beszámolója szerint a nemzetek által tett legújabb klímavállalások mindössze 6 százalékkal csökkentik a globális üvegházhatású gázok kibocsátását 2035-ig. Ez az adat különösen aggasztó a Törökországban megrendezendő COP31 klímacsúcs előtt, mivel a tudósok szerint a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési limit betartásához a 2019-es szintekhez képest körülbelül 60 százalékos csökkentésre lenne szükség. A mostani vállalások tehát csupán a szükséges mérték tizedét fedezik, ami jelentős visszaesést mutat a korábbi becslésekhez képest, különösen az Egyesült Államok Párizsi Megállapodásból való kilépését követően.

A nemzeti vállalások korlátai

Az ENSZ Klímaváltozási Szervezetének jelentése 154 ország nemzetileg meghatározott hozzájárulását (NDC) szintetizálja, amelyeket 2024 januárja és 2026 augusztusa között nyújtottak be. Ezek az országok a globális kibocsátás 71 százalékáért felelősek. A vizsgálat rámutatott, hogy még ha az országok maradéktalanul végrehajtanák terveiket és teljesítenék a feltételes célkitűzéseiket is, a kibocsátáscsökkentés akkor is csak 9 százalékos lenne. Tavaly az ENSZ még 10 százalékos csökkenést prognosztizált 2035-re, ám azóta a modellezésből kikerült az Egyesült Államok, amely Donald Trump elnöksége alatt másodszor is elhagyta a párizsi egyezményt, és a fosszilis tüzelőanyagokat előnyben részesítő politikát folytat.

A felmelegedés kockázatai és a finanszírozási hiány

A szakértők figyelmeztetnek, hogy minden további tizedfok, amellyel a hőmérséklet meghaladja az 1,5 Celsius-fokot, növeli az extrém időjárási események gyakoriságát és az olyan visszafordíthatatlan változások valószínűségét, mint a korallzátonyok pusztulása vagy az örökfagy olvadása. A világ már most körülbelül 1,4 Celsius-fokos melegedést tapasztalt az iparosodás előtti időkhöz képest. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a jelenlegi globális kötelezettségvállalások alapján a század végére 2,6 Celsius-fokos felmelegedés várható.

Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi vezetője szerint a COP31 találkozó a gyakorlati intézkedésekre fókuszálva segíthet a legfontosabb hiányosságok kezelésében. A 1,5 Celsius-fokos cél eléréséhez 2035-ig 60 százalékos, a 2 Celsius-fok alatti szinthez pedig 37 százalékos kibocsátáscsökkentés lenne elengedhetetlen.

Egy másik, a napokban megjelent ENSZ-jelentés szerint bár történt előrelépés a klímavédelmi finanszírozásban, az még mindig messze elmarad a szükséges szinttől. A globális klímafinanszírozási áramlások 2023-ban és 2024-ben átlagosan évi 1,9 billió dollár (kb. 740 billió forint) körüli összeget tettek ki, ami 32 százalékos növekedést jelent a 2021-2022-es időszakhoz képest. Ezt a növekedést elsősorban a magánszektor alacsony kibocsátású technológiákba, például a megújuló energiaforrásokba és az elektromos járművekbe történő befektetései hajtották.