A Santé Magazine beszámolója szerint a távmunka elterjedésével sokan választják az otthoni kényelmet, akár az ágyban vagy a kanapén ülve, ám ez a gyakorlat komoly következményekkel járhat az egészségre nézve. Bár csábító lehet a laptopot az ágyba vinni, a szakértők szerint ez a szokás jelentős kockázatokat rejt, ha rendszeressé válik. A témában dr. Hervé Baudelocque munkaorvos, az Efficience Santé au Travail orvosi és megelőzési igazgatója nyújtott részletes tájékoztatást a kockázatokról és a megelőzés lehetőségeiről.
Egy 2021 márciusában, az Atomik Research által az európai távmunkások körében végzett felmérés szerint a megkérdezettek 4 százaléka dolgozik rendszeresen az ágyából, míg 12 százalékuk a kanapét választja munkaállomásként. Bár a kényelem elsődleges szempontnak tűnhet, a statikus testhelyzet hosszú órákon át történő fenntartása nem kedvez az emberi szervezetnek, és számos mozgásszervi panasz forrása lehet.
A mozgásszervi rendellenességek kialakulása kapcsán egy 2019-es, a Work című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány rámutatott, hogy a laptop ágyban vagy kanapén való használata fokozott nyaki hajlítást igényel, ami jelentősen növeli a nyaki fájdalmak kockázatát. A szakember megerősítette, hogy a mozgásszervi rendellenességek, különösen a nyaki fájdalmak, a váll- és hátfájdalmak a helytelen testtartás egyenes következményei. A kanapék puha felülete nem biztosítja a gerinc, különösen az ágyéki szakasz számára szükséges megfelelő alátámasztást, ellentétben egy jól beállított irodai székkel.
A munkahelyi környezetben a munkavállalók gyakrabban mozognak, megszakítják a statikus helyzetet, míg otthon, különösen az ágyban, ez a mozgásigény háttérbe szorul. A hosszan tartó mozdulatlanság nemcsak a mozgásszervi panaszokat fokozza, hanem a szedentáris, azaz ülő életmódot is erősíti, ami összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával.
Emellett a keringésre is negatív hatással van a mozgásszegény munkavégzés. A lábikra izmainak összehúzódása segíti a vér szív felé történő visszajutását, ám ha valaki órákon át mozdulatlanul fekszik, ez a pumpafunkció nem érvényesül megfelelően. Ez nehézláb-érzést, ödémásodást, vagy akár trombózisveszélyt is okozhat az arra hajlamos egyéneknél, figyelmeztet a szakértő.
A pszichológiai hatások is jelentősek, hiszen az ágyból végzett munka elmoshatja a határokat a munka és a pihenés között. Az ágyat az agyunk a pihenéssel és az alvással azonosítja, így ha munkahelyként használjuk, a két tevékenység közötti határ elmosódik. Ez különösen nehéz azoknak, akik kis lakásban élnek, ahol a hálószoba egyben az iroda is. A munka és a magánélet közötti földrajzi és pszichológiai elválasztás hiánya megnehezítheti a kikapcsolódást.
Ráadásul az esti órákban használt fényes képernyők gátolják az elalvást, ezért javasolt a lefekvés előtti legalább fél órában kerülni az elektronikus eszközök használatát. Az hyperkonnektivitás és az állandó képernyőhasználat késő estig negatívan befolyásolhatja az alvás minőségét, ami hosszú távon a teljesítményre és a mentális egészségre is kihat.
A szakember szerint a megelőzés kulcsa az ergonómikus környezet kialakítása. Néhány alapvető szabály betartásával sokat tehetünk egészségünkért. Elsőként érdemes olyan íróasztalt és széket választani, amely állítható magasságú és megfelelő deréktámaszt nyújt. A képernyőt szemmagasságban kell elhelyezni, ideális esetben 50 és 70 centiméter közötti távolságra, ami körülbelül egy karnyújtásnyi távolságot jelent.
Fontos az is, hogy a munkavállalók gyakran változtassák a testhelyzetüket. Az ülő-álló asztalok használata kifejezetten ajánlott, mivel ezek lehetővé teszik a statikus helyzet elkerülését. A rendszeres szünetek beiktatása szintén elengedhetetlen; a felállás és a rövid séták segítenek csökkenteni a szedentáris életmód káros hatásait.
A munka és a pihenés szigorú elválasztása szintén kritikus pont. Még egy kis lakásban is érdemes egy dedikált, akár egészen apró munkaterületet kialakítani, hogy az ágyunk ne váljon irodává. Ez a fizikai elhatárolás segít abban, hogy a munkaidő végeztével az agyunk könnyebben átkapcsoljon a pihenő üzemmódba.
Bár alkalmanként egy-egy sürgős feladat elvégzése az ágyból nem okoz azonnali egészségkárosodást, a rendszeres, napi szintű gyakorlat már komoly kockázatot jelent. A tudatos munkaszervezés és a megfelelő ergonómiai feltételek biztosítása elengedhetetlen a hosszú távú egészség megőrzéséhez a távmunka során.
A szakértői vélemények alapján a munkahelyi környezet otthoni reprodukálása nem csupán kényelmi kérdés, hanem a fizikai és mentális jólétünk alapja is egyben. A távmunka rugalmassága mellett a felelősségteljes munkavégzéshez hozzátartozik a saját testünk jelzéseire való odafigyelés is.
A szakértő hangsúlyozza, hogy a mozgásszervi panaszok megelőzése érdekében a munkahelyi ergonómia nem elhanyagolható tényező. A megfelelő testtartás és a rendszeres mozgás kombinációja jelentősen javíthatja a távmunkában töltött napok minőségét.
A jövőben a távmunka szabályozása és az otthoni munkakörnyezet kialakításával kapcsolatos tanácsadás még nagyobb szerepet kaphat a munkahelyi egészségvédelemben, segítve a munkavállalókat abban, hogy egészségesek maradjanak otthoni környezetben is.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.