Hat hónappal a járvány kitörése után továbbra is rendkívül súlyos a helyzet a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A májusban kezdődött ebolajárvány az ország keleti részéről indult, és azóta nyolc tartományt érintett. Bár egyes területeken már lassul a vírus terjedése, máshol továbbra is új fertőzési gócpontok alakulnak ki, miközben az egészségügyi dolgozók egyre nehezebb körülmények között próbálják megfékezni a betegséget.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ november 13-i jelentése szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban 11 197 igazolt fertőzést és 5471 halálesetet tartottak nyilván. Az adatok november 11-ig beérkezett jelentéseken alapulnak. A megbetegedések közel fele halálos kimenetelű volt, ami jól mutatja a járvány súlyosságát.
A jelenlegi kitörést a ritkább Bundibugyo-vírus okozza, amely ellen egyelőre nem áll rendelkezésre kifejezetten erre a vírusra engedélyezett védőoltás vagy bizonyítottan hatásos, vírusspecifikus gyógyszeres kezelés.
Fegyveres konfliktusok és bizalmatlanság nehezítik a védekezést
A NOS holland közszolgálati hírportál beszámolója szerint a járvány megfékezésének egyik legnagyobb akadálya a kelet-kongói térség instabil biztonsági helyzete. Az Észak-Kivu és Ituri tartományokban működő fegyveres csoportok, a nehezen járható utak és az egészségügyi infrastruktúra hiányosságai jelentősen megnehezítik a betegek felkutatását és ellátását.
Laurens Liesenborghs belga infektológus, aki nemrég tért vissza a leginkább érintett területekről, arra figyelmeztetett, hogy a vírus terjedése továbbra is kiszámíthatatlan. Egyes településeken sikerül visszaszorítani a fertőzéseket, máshol azonban új gócpontok jelennek meg, amelyek gyorsan továbbterjedhetnek a környező közösségekben.
A szakember szerint még hónapokig eltarthat, mire a járványt sikerül megfelelő ellenőrzés alá vonni. Ehhez nemcsak orvosi eszközökre és gyógyszerekre van szükség, hanem a helyi lakosság együttműködésére is.
Sok érintett térségben ugyanis jelentős a bizalmatlanság az egészségügyi hatóságokkal és a nemzetközi segélyszervezetekkel szemben. Emiatt előfordul, hogy a betegek későn fordulnak orvoshoz, vagy egyáltalán nem kerülnek kapcsolatba az egészségügyi ellátórendszerrel.
Amrish Baidjoe, az Orvosok Határok Nélkül epidemiológusa és mikrobiológusa szerint a fertőzöttek gyors azonosítása, elkülönítése és kezelése, valamint a velük érintkezők felkutatása elengedhetetlen a járvány megfékezéséhez. A megfelelő kontaktkutatás nélkül ugyanis újabb fertőzési láncok maradhatnak észrevétlenek.
Az ebola elsősorban a fertőzött emberek testnedveivel való közvetlen érintkezés útján terjed. A betegség továbbadásának megakadályozásában ezért a betegek biztonságos ellátása, az egészségügyi dolgozók védelme és az elhunytak megfelelő körülmények közötti eltemetése is fontos szerepet játszik.
Még vizsgálják a Bundibugyo-vírus elleni vakcinákat
A járvány elleni védekezés egyik legnagyobb kihívása, hogy a Bundibugyo-vírus ellen jelenleg nincs kifejezetten erre a célra engedélyezett vakcina. A kutatók ezért több lehetséges oltóanyag hatásosságát vizsgálják, miközben a nemzetközi egészségügyi szervezetek igyekeznek felgyorsítani a klinikai kutatásokat.
Az Ervebo nevű védőoltást korábban a Zaire ebolavírus okozta betegség megelőzésére fejlesztették ki, és e vírus ellen bizonyítottan hatásos. A jelenlegi járványt okozó Bundibugyo-vírussal szembeni védőhatása azonban emberben még nem igazolt.
Egyes laboratóriumi és állatkísérletes eredmények arra utalnak, hogy az oltás bizonyos mértékű keresztvédelmet nyújthat, de ennek tényleges hatásosságát további vizsgálatoknak kell bizonyítaniuk. Az Egészségügyi Világszervezet ezért azt javasolja, hogy az Ervebo alkalmazása a Bundibugyo-járvány elleni védekezésben ellenőrzött kutatási programok keretében történjen.
A WHO szakértői emellett két új vakcinajelölt vizsgálatát is támogatják. Az egyik az Oxfordi Egyetem és az indiai Serum Institute of India közreműködésével fejlesztett ChAdOx1-alapú oltóanyag, a másik pedig a Moderna mRNS-technológiájára épülő készítménye.
A kutatások célja annak megállapítása, hogy ezek az oltások mennyire képesek megelőzni a Bundibugyo-vírus okozta megbetegedést, illetve milyen biztonságossági és hatásossági eredményeket mutatnak a fertőzésnek leginkább kitett emberek körében.
A gyógyszeres kezelések fejlesztése is folyamatban van. A nemzetközi kutatók olyan terápiákat vizsgálnak, amelyek javíthatják a fertőzöttek túlélési esélyeit. A vizsgálatok azonban még nem szolgáltattak elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy a Bundibugyo-vírus ellen hatásos, célzott gyógyszeres kezelést széles körben alkalmazni lehessen.
A gyermekeket különösen súlyosan érinti a járvány
A kongói ebolajárvány egyik legsúlyosabb következménye, hogy a megbetegedések és a halálesetek jelentős része gyermekeket érint. A fiatal korosztály különösen kiszolgáltatott, mivel a fertőzés gyors lefolyása mellett gyakran az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is korlátozott.
A járvány sok családot szakított szét. Számos gyermek veszítette el egyik vagy mindkét szülőjét, miközben a helyi egészségügyi és szociális ellátórendszer nem rendelkezik elegendő kapacitással valamennyi érintett támogatására.
A WHO korábbi jelentései szerint különösen aggasztó a közösségekben, egészségügyi ellátáson kívül bekövetkező halálesetek magas száma. Ez arra utal, hogy sok beteg túl későn jut megfelelő kezeléshez, ami csökkentheti a túlélési esélyeit, és további fertőzésekhez is vezethet.
A gyermekek védelme a vakcinakutatásokban is kiemelt szempont. Bár az Ervebo a Zaire ebolavírus ellen már egyéves kortól engedélyezett, ez nem jelenti azt, hogy a Bundibugyo-vírussal szemben is bizonyított védelmet nyújt. A jelenlegi klinikai vizsgálatokban ezért külön kell értékelni az egyes korcsoportok biztonságos bevonásának lehetőségét.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a gyermekek fertőzésének megelőzésében egyelőre elsősorban a korai felismerés, a fertőzöttekkel való érintkezés elkerülése és az egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzáférés jelenthet segítséget.
A szomszédos országok is készülnek a fertőzésekre
A járvány nemcsak a Kongói Demokratikus Köztársaságot érinti, hanem a környező országok számára is komoly egészségügyi kihívást jelent. A vírus már Ugandában, Kenyában és Nigériában is megjelent, ami megerősíti a nemzetközi felügyelet és a határokon átnyúló együttműködés fontosságát.
A WHO és más nemzetközi egészségügyi szervezetek ezért a szomszédos országok felkészültségének javításán is dolgoznak. Dél-Szudánban és más veszélyeztetett térségekben a gyanús esetek gyors azonosítására, a megfelelő elkülönítésre és az egészségügyi dolgozók felkészítésére helyezik a hangsúlyt.
A védekezést ugyanakkor jelentősen megnehezíti, hogy a fertőzött területek egy része nehezen megközelíthető. Az oltóanyagok szállítása és megfelelő hőmérsékleten történő tárolása, az egészségügyi felszerelések eljuttatása, valamint az orvosok és ápolók biztonságának garantálása egyaránt komoly logisztikai feladatot jelent.
A fegyveres támadások és a helyi konfliktusok miatt egyes településekre az egészségügyi csoportok csak korlátozottan tudnak bejutni, ami további késedelmet okozhat a betegek ellátásában.
A WHO korábbi értékelése szerint a szomszédos országokban jelentős kockázatot jelent a fertőzés behurcolása, a globális terjedés veszélyét azonban alacsonyabbnak ítélték. Az Európai Unió lakossága számára az ECDC novemberi értékelése szerint a fertőzés kockázata nagyon alacsony.
A valós fertőzöttségi szám magasabb lehet a hivatalos adatoknál
A járványügyi szakemberek egyik legnagyobb aggodalma, hogy a hivatalosan nyilvántartott fertőzések nem feltétlenül tükrözik a járvány teljes kiterjedését. A távoli, nehezen megközelíthető településeken sok beteg késve jut orvoshoz, mások pedig egyáltalán nem kerülnek be az egészségügyi rendszerbe.
A kontaktkutatás hiányosságai miatt egyes fertőzési láncok rejtve maradhatnak, ezért a hatóságok nem mindig tudják időben azonosítani az új gócpontokat. A pontos járványügyi adatok hiánya a rendelkezésre álló gyógyszerek, felszerelések és egészségügyi dolgozók elosztását is megnehezíti.
A nemzetközi szervezetek szerint a helyi közösségekkel kialakított bizalom kulcsszerepet játszik a védekezés sikerében. Ha az érintettek időben jelzik a tüneteket, és elfogadják az egészségügyi segítséget, nagyobb eséllyel lehet megszakítani a fertőzési láncokat.
Bár egyes kongói térségekben már láthatók kedvező változások, a járvány egészét egyelőre nem sikerült ellenőrzés alá vonni. A további terjedés megakadályozásához a betegek gyors felismerésére, biztonságos ellátására, a lakosság együttműködésére és a folyamatban lévő kutatások eredményeire egyaránt szükség lesz.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.