Az Associated Press(AP) beszámolója szerint napjainkban egyre többen fordítanak kiemelt figyelmet a bélrendszer egészségére, miközben a rostban gazdag táplálkozás, a fiatal felnőttek körében emelkedő vastagbélrák-esetek, valamint a személyre szabott mikrobiom-kezelések egyre nagyobb teret nyernek. Ebben a környezetben került ismét reflektorfénybe az élelmiszerek tartósításának egy évezredes, kultúrákon átívelő módszere: a fermentáció. A szövetségi táplálkozási irányelvek kifejezetten ösztönzik a lakosságot az erjesztéssel készült élelmiszerek fogyasztására, népszerűségüket pedig tovább növelte a Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter által támogatott mozgalom is. Bár a mozgalom egyes étrendi ajánlásait – például a nyers tejjel vagy a magolajokkal kapcsolatos, tudományosan nem igazolt állításokat – a szakértők fenntartással kezelik, az erjesztett ételek jótékony hatásai mögött valódi tudományos eredmények állnak.
A fermentáció története és lényege
Az erjesztett élelmiszerek története az emberiség hajnaláig nyúlik vissza, amikor a hűtőszekrények hiányában az élelmiszerek megóvása volt a legfőbb cél. Számos kultúra alakította ki saját hagyományos, természetes erjesztéssel készült ételeit, mint például a joghurt, a kimchi, a savanyú káposzta, vagy az indiai idli és dosa. A dietetikusok és orvosok szerint ezek az ételek kiváló kiegészítői lehetnek szinte bárki étrendjének, ugyanakkor óva intenek a modern, tömegtermelésben készült, feldolgozott változatoktól.
A fermentáció során természetesen előforduló mikrobák, köztük baktériumok és élesztőgombák bontják le és tartósítják az élelmiszert. Bár a téma kutatása intenzív, számos egészségügyi előny már ma is egyértelműen bizonyított. Dr. Lisa Ganjhu, a New York University Langone Health gasztroenterológusa szerint bár évszázadok óta alkalmazzuk ezt a módszert, csak a közelmúltban vált világossá, hogy közvetlen hatással van a bélrendszer egészségére.
Nem minden erjesztett étel egyforma
Fontos hangsúlyozni, hogy a fermentáció önmagában nem tesz automatikusan egészségessé egy terméket. A szakértő rámutatott: „A sör és a bor is fermentált élelmiszer, de nem feltétlenül tekinthetők probiotikusnak. Sőt, inkább negatív irányba befolyásolhatják a mikrobiomot.”
Barbara Olendzki, a University of Massachusetts Chan Medical School munkatársa azt javasolja, hogy a fogyasztók a teljes értékű, erjesztéssel készült ételekre fókuszáljanak, mint például a fermentált cékla, zöldbab, kefir, kimchi, savanyú káposzta vagy tempeh.
Az ilyen élelmiszerek két fő módon támogatják a bélrendszert: egyrészt a mikrobák előemésztik az ételt, megváltoztatva annak összetételét, másrészt a baktériumok segítenek egyensúlyban tartani a bélflórát azáltal, hogy kiszorítják a kevésbé hasznos mikroorganizmusokat. Dalia Perelman, a Stanford University kutató dietetikusa szerint a tudomány még mindig vizsgálja a pontos mechanizmusokat, de az bizonyos, hogy a joghurt élő probiotikumokat tartalmaz, míg például a kovászos kenyér esetében a sütési folyamat elpusztíthatja a hasznos mikrobákat, bár az étel ettől még tartalmazhat jótékony összetevőket.
Óvakodjunk a marketingfogásoktól
A szakértők figyelmeztetnek a probiotikus jelzővel ellátott üdítőitalok, csokoládék és egyéb feldolgozott élelmiszerek marketingjére. A probiotikus étrend-kiegészítők lényegében az erjesztett ételekben természetesen megtalálható baktériumkombinációkat próbálják utánozni. A fogyasztók gyakran a „bélbarát” címke hatására választanak termékeket, ám ez a kifejezés nem rendelkezik klinikai definícióval.
Kerülni kell a cukros termékeket is, mivel a hozzáadott cukor a káros baktériumokat táplálja a hasznosak helyett. A legjobb választás a natúr, élő kultúrával készült joghurt, amelyhez nem adtak adalékanyagokat. Bár az erjesztéssel készült élelmiszerek általában biztonságosak, a legyengült immunrendszerűeknek vagy irritábilis bél szindrómában szenvedőknek érdemes konzultálniuk orvosukkal.
A bevezetés során előfordulhat puffadás vagy kellemetlen közérzet, ezért érdemes fokozatosan növelni a mennyiséget. A szakértők szerint a legjobb stratégia a változatosság: érdemes tej alapú és rost alapú, természetes erjesztéssel készült ételeket is fogyasztani, napi két adagot célozva meg egy kiegyensúlyozott, rostban gazdag étrend részeként.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
