Rekordmeleg nyár és augusztus: az idei volt a legmelegebb időszak Nyugat-Európában

Az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata csütörtökön tette közzé legfrissebb adatait, amelyekből kiderül, hogy az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában. Globális szinten augusztus bizonyult a legmelegebb hónapnak, amikor az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti becsült szintet.

Rekordok a globális hőmérsékletben

A közzétett adatok szerint 2026 augusztusa a valaha mért legmelegebb hónap volt, holtversenyben 2023 júliusával. A szolgálat adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. A globális átlagos felszínközeli léghőmérséklet augusztusban 16,96 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as időszak átlagánál.

A június és augusztus közötti időszak volt továbbá a valaha mért legmelegebb időszak, hasonlóan 2024-hez, amikor közel azonos hőmérsékleti viszonyokat jegyezetek fel.

Európában augusztusban az átlagos felszínközeli levegő-hőmérséklet 20,26 Celsius-fok volt, ami 1,10 Celsius-fokkal haladta meg a vizsgált hónapra vonatkozó 1991-2020-as átlagot. Ezzel az idei volt a valaha mért negyedik legmelegebb augusztus a kontinensen.

Hőhullámok és súlyos aszály

A 2026. június elseje és augusztus vége közötti időszakot egymást követő, rendkívül korán érkező, tartós és intenzív hőhullámok jellemezték. A 2024-es és a 2022-es évek után a 2026-os nyár lett a harmadik legmelegebb három hónapos időszak az európai kontinensen a mérések kezdete óta.

Kiemelték, hogy augusztus folyamán jelentős szárazság uralkodott a kontinensen, súlyos aszályhelyzetről számoltak be Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában is. A száraz időjárás a kontinens több régiójában az aszály mellett erdőtüzek kialakulásához vezetett.

A csapadékhiány az évszak folyamán fokozatosan kelet felé tolódott. Ezzel szemben az Ibériai-félsziget nyugati része, Görögország és Törökország déli része, Ciprus, valamint Északkelet-Európa az átlagosnál csapadékosabb volt. Európa nagy részén a folyók vízhozama rendkívül alacsony volt, rekordalacsony értékeket regisztráltak többek között a Duna, a Visztula és a Rajna teljes szakaszán is.

Óceáni rekordok és globális hatások

A világ többi részén, így az Egyesült Államok déli részén, Mexikó északi területein, Szibériában, Közép-Ázsiában, Kínában és Dél-Afrikában is az átlagosnál szárazabb volt az időjárás. Ezzel szemben csapadékosabb régiók közé tartozott például Kelet-Kína, Tajvan és Japán.

A hónap során a sarkvidékeken kívüli óceáni vizeken mért havi átlagos felszíni hőmérséklet elérte a valaha mért legmagasabb szintet, emellett 21,11 Celsius-fokos napi globális óceáni felszíni hőmérsékletet is mértek. A Csendes-óceán térségében tovább erősödött a szélsőséges El Nino jelenség, amelynek hatásai a szárazföldön, például az indonéziai erdőtüzek intenzitásának növekedésében is megmutatkoztak.

A szakértők szerint a szélsőséges időjárási jelenségek és a rekordhőmérsékletek egyértelműen jelzik a klímaváltozás folyamatos hatásait, amelyek globális és európai szinten is jelentős kihívások elé állítják a régiókat.