Növelné a kormány a kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat

A kormány célkitűzése, hogy a GDP 1,3 százalékának megfelelő jelenlegi szintről jelentősen növelje a tudományra és kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat. A következő négy évben szeretnék ezt az uniós átlag közelébe, körülbelül 2 százalékra emelni – erről beszélt Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter pénteken a Kossuth Rádióban.

Hosszú távú célok és kutatás-fejlesztés

A miniszter hozzátette: hosszú távon az Európai Uniónak is az lesz az elvárása – amit valószínűleg körülbelül egy éven belül egy európai kutatási törvényben is rögzítenek –, hogy 3 százalékot kell megcélozni minden tagállamnak kutatás-fejlesztésre.

Tanács Zoltán kiemelte, hogy a magyar kormány hosszú távon gondolkodik. Tisztában van azzal, hogy van néhány sorsfordító kérdés, többek között a klímaváltozás, az energiahelyzet, a biztonság, az egészség, a demográfia, amelyekre nem lehet rövidtávú megoldásokat adni.

Úgy fogalmazott: középtávon reálisnak látszik az, hogy évente több 10 milliárd forinttal növeljék a kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat.

Vizsgálatok és feljelentések

Kérdésre válaszolva a miniszter beszélt arról, hogy a Gondosóra program miatt tettek már feljelentést, és nyomozás is indult az ügyben.

Ez egy 100 milliárdos program volt 4 év alatt, és mi most úgy látjuk, hogy ezt körülbelül a feléből nagy magabiztossággal, de lehet, hogy a harmadából, negyedéből is meg lehet oldani.

Kitért arra is, hogy a 4iG-nek az összes szerződését megvizsgálták, és körülbelül még mintegy 200 milliárd forintos informatikai élő szerződésállománya van.

A miniszter szerint a szolgáltatást nyújtják, és mivel ezek sokszor fontos rendszerelemekhez kapcsolódnak, az állam működőképességének biztosítása a felelősségük. Mint mondta, nem lehet kapkodni, és vélelmek alapján indokolatlanul intézkedni.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a feljelentéseket megteszik. Eddig két nagyobb ügyben jártak el így, és a következő egy-két hétben további, körülbelül tucatnyi ügyben fognak feljelentést tenni. Hozzátette: azok már nem lesznek 100 milliárdos volumenűek, de több 10 milliárd forintosak igen.

Jelentős problémának tartja az e-ingatlan projektet is, amellyel kapcsolatban bejelentéstervezet készül. Itt körülbelül 22-23 milliárd forintot költöttek el, de lényegében újra kellett kezdeni a projektet, mivel egy alapmodulon kívül nem sok valódi modulja működött a rendszernek.

A HUN-REN helyzete és digitalizációs tervek

A miniszter beszélt a Magyar Kutatási Hálózatról (HUN-REN) is. Felidézte: 2019 óta tart a kutatóhálózat kálváriája, először ELKH-vá alakult, utána létrejött a HUN-REN nevű intézmény.

Hozzátette: a modellben vannak jó elemek, például az, hogy hosszú távú finanszírozása van az intézményrendszernek, ami kiszámíthatóvá teszi a működést. Az viszont nem volt jó elem, hogy egy sajátos jogállású intézményt hoztak létre, ami azt is jelenti, hogy nincs közvetlen ráhatása semmilyen minisztériumnak erre az intézményre.

„Azon túl, hogy mi kifejeztük a minisztérium és a kutatóközösség álláspontját, hogy a hazai kutatás más vezetéssel képzeli el a jövőt, nem tudjuk utasítani őket, hogy távozzanak, nem tudjuk őket felmenteni” – mondta, hozzátéve: szándékukat jelezték, és az utóbbi hetekben nyitottságot tapasztalt az ügyben a HUN-REN részéről.

Elmondta: a már bemutatott tudománypolitikai stratégia után pár héten belül megmutatják a nagyközönségnek digitalizációs stratégiájuk fő elemeit is.

Kiemelte, hogy egy év múlva az első eredmények már láthatók lesznek, el tudják kezdeni digitalizálni a közigazgatás működését, közzéteszik a vállalkozások digitalizációját támogató pályázatokat, és a képzési programokba is beépülnek a digitális kompetenciákat fejlesztő kurzusok.

A kormányzati tervek szerint a digitalizációs folyamatok elindításával párhuzamosan a képzési programokba is beépülnek a digitális kompetenciákat fejlesztő kurzusok és tananyagok.