Ugrás a tartalomra
2026. szeptember 17., csütörtök Névnap: Zsófia
Friss hírek percről percre Budapest 20°C EUR 364 Ft USD 316 Ft
2026. szeptember 17., csütörtök Névnap: Zsófia
Friss hírek percről percre Budapest 20°C EUR 364 Ft USD 316 Ft
Tudomány

A 2022-es Hunga Tonga vulkánkitörés hatása a légköri metán lebontására

A 2022-es Hunga Tonga-Hunga Ha'apai kitörés során a sztratoszférába került hatalmas mennyiségű sós víz és vulkáni hamu olyan kémiai folyamatot indított el, amely hatékonyan csökkentette a légköri metánszintet. A jelenség megfigyelése új távlatokat nyithat a metánkibocsátás elleni védekezésben és a jövőbeli klímamérnöki technológiák fejlesztésében.

ScienceDaily beszámolója szerint a 2022. januári Hunga Tonga-Hunga Ha’apai kitörés, amely a modern kor egyik legerősebb vulkáni eseménye volt, egy eddig ismeretlen környezeti hatással járt. A kutatók megdöbbenve tapasztalták, hogy a hatalmas vulkáni felhő aktívan hozzájárult a légkörbe került metán egy részének lebontásához. Ez a felfedezés alapjaiban változtathatja meg a metán légköri viselkedéséről alkotott eddigi tudományos elképzeléseinket, és új stratégiákat kínálhat a rövid távú globális felmelegedés lassítására.

A formaldehid mint árulkodó jel

A tudósok műholdas megfigyelések segítségével azonosították a folyamatot, miután szokatlanul magas formaldehid-koncentrációt mértek a vulkáni felhőben. A formaldehid egy olyan vegyület, amely rövid ideig keletkezik a metán légköri bomlása során, így jelenléte egyfajta „kémiai ujjlenyomatként” szolgált a folyamat igazolására. Dr. Maarten van Herpen, az Acacia Impact Innovation BV munkatársa és a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője elmondta: „Meglepődtünk, amikor a műholdfelvételeken rekordmagas formaldehid-koncentrációt láttunk. A felhőt tíz napon keresztül követtük egészen Dél-Amerikáig, ami azt bizonyítja, hogy a metán lebontása folyamatosan zajlott.”

A vulkán mint metánforrás és tisztító

A kutatók számításai szerint a kitörés során a vulkán körülbelül 300 gigagramm (Gg) metánt bocsátott ki, ami több mint kétmillió tehén éves metánkibocsátásának felel meg. Ugyanakkor a felhő naponta mintegy 900 megagramm (Mg) metánt távolított el a légkörből, ami szintén kétmillió tehén napi kibocsátásával egyenértékű. Ez a kettős hatás – a kibocsátás és a részleges tisztítás – eddig ismeretlen volt a vulkanológia és a légkörkémia területén.

Sós víz, napfény és klór

A jelenség hátterében a vulkáni hamu, a tengervíz és a napfény különleges kölcsönhatása áll. A kutatók szerint a folyamat hasonló ahhoz, amit korábban a Szahara porával kapcsolatban figyeltek meg az Atlanti-óceán felett. A vulkánkitörés hatalmas mennyiségű sós tengervizet juttatott a sztratoszférába, ahol a napfény hatására a részecskékből klóratomok szabadultak fel. A klór rendkívül reaktív, így képes megtámadni és lebontani a metánmolekulákat. Matthew Johnson professzor, a Koppenhágai Egyetem kémiai tanszékének kutatója hangsúlyozta, hogy bár a mechanizmus ismert volt a troposzférában, a sztratoszférában való megjelenése teljesen váratlan és újszerű eredmény.

Miért kulcsfontosságú a metán csökkentése?

A metán a globális felmelegedés mintegy harmadáért felelős, és bár mennyisége kisebb, mint a szén-dioxidé, a hőmegkötő képessége húszéves távlatban körülbelül 80-szor erősebb. Mivel a metán légköri élettartama viszonylag rövid, körülbelül 10 év, a kibocsátásának csökkentése az egyik leghatékonyabb „vészfék” lehet a klímaváltozás elleni küzdelemben. A kutatók azonban figyelmeztetnek: a metán csökkentése nem helyettesíti a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus mérséklését, amely a hosszú távú klímastabilizáció alapfeltétele.

Új irányok a klímakutatásban

A felfedezés inspirációt adhat a légköri metán eltávolítását célzó technológiák fejlesztéséhez. A legnagyobb kihívást jelenleg az jelenti, hogyan lehet bizonyítani egy adott módszer hatékonyságát a légkör hatalmas kiterjedése miatt. Dr. Jos de Laat, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet munkatársa szerint a műholdas mérések – mint amilyeneket a TROPOMI műszerrel végeztek – kulcsfontosságúak lehetnek a metán lebontásának nyomon követésében. A kutatók szerint a jövőben a globális metánköltségvetés számításait is pontosítani kell, mivel a vulkáni hamu és más ásványi porok hatását eddig nem vették figyelembe a modellekben.

A kutatócsoport hangsúlyozza, hogy a természetes folyamatok mesterséges utánzása még további, alapos vizsgálatokat igényel, különösen a lehetséges nemkívánatos mellékhatások elkerülése érdekében. A Hunga Tonga kitörése azonban egyedülálló, valós példát szolgáltatott arra, hogyan lehet nagy léptékben befolyásolni a légköri folyamatokat, ami a jövő klímamérnöki kutatásai számára is fontos kiindulópontot jelenthet.

Legyen a GlobalHir.hu az egyik kedvelt hírforrása!
Állítsa be a GlobalHir.hu-t előnyben részesített forrásként, hogy friss és releváns cikkeink gyakrabban jelenhessenek meg Önnek a Google Kiemelt hírei között.

Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!

Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.