A BBC beszámolója szerint a jet lag, vagyis az időeltolódás okozta fáradtság nem csupán kellemetlen velejárója a hosszú távú repülőutaknak, hanem a szervezet belső ritmusának mélyebb felborulását jelenti. A legismertebb tünet a kimerültség, de a probléma ennél összetettebb: stresszt róhat a sejtekre és a szervekre, megzavarhatja a regenerációt, valamint hatással lehet a máj és a vese működésére is.
A tünetek között gyakran jelentkezik fejfájás, izomfájdalom, emésztési zavar, koncentrációs nehézség és ingerlékenység. A szervezet ilyenkor nem egyszerűen „fáradt”, hanem megpróbál alkalmazkodni egy új időzónához, miközben a belső biológiai órája még a korábbi ritmus szerint működik.
Miért borul fel a biológiai óránk?
A testünk nagyjából 24 órás ciklus szerint működik, amely meghatározza az alvás, az evés, az aktivitás és a pihenés idejét. Ezt a cirkadián ritmusnak nevezett folyamatot a szemünkben található fényérzékeny sejtek és az agyban működő központi szabályozórendszer irányítja.
A szakirodalomban gyakran említett supra-chiasmatic nucleus, röviden SCN úgy működik, mint egy belső karmester: összehangolja a szervezet napi ritmusát. Amikor rövid idő alatt több időzónát lépünk át, ez a rendszer átmenetileg elveszíti az összhangot. A tobozmirigy által termelt melatonin, amely az alvás szabályozásában játszik szerepet, szintén rossz időben kezdhet el termelődni.
Russell Foster, az Oxfordi Egyetem cirkadián idegtudományi professzora szerint ez ahhoz hasonlítható, mintha egy zenekar karmestere elveszítené az irányítást. A szervezet belső folyamatai ilyenkor nem egyszerre állnak át az új helyi időre, ezért az alvás, az éhségérzet, az emésztés és a koncentráció is felborulhat.
Kik lehetnek különösen érintettek?
Az időzónaváltás okozta fáradtság erőssége egyénenként eltérő. Függhet a genetikai adottságoktól, az életkortól, az alvási szokásoktól, az utazás irányától és attól is, hogy valaki szed-e rendszeresen gyógyszert.
Különösen megterhelő lehet a gyakran repülő légiutas-kísérők, pilóták és üzleti utazók számára, akiknél a szervezetnek újra és újra alkalmazkodnia kell a megváltozott ritmushoz. Egyes kutatások szerint a tartósan rendszertelen munkarend és az ismétlődő időzónaváltás növelheti a stresszhormonok szintjét, ami hosszabb távon hatással lehet az immunrendszerre és a szív- és érrendszeri egészségre is.
Laboratóriumi vizsgálatokban azt is megfigyelték, hogy a krónikus cirkadián ritmuszavar lassíthatja a sejtek regenerációját, és bizonyos betegségek kockázatával is összefüggésbe hozható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezeknek az eredményeknek egy része állatkísérletekből származik, ezért az emberi szervezetre vonatkozó következtetéseket óvatosan kell kezelni.
Megfigyeléses vizsgálatok szerint a gyakran időzónákat váltó repülőszemélyzet körében bizonyos daganattípusok előfordulása magasabb lehet, de nehéz pontosan elválasztani az időzónaváltás hatását más tényezőktől, például a kozmikus sugárzástól vagy a rendszertelen munkarendtől.
A májra és az anyagcserére is hatással lehet
A kutatások szerint a belső óra felborulása az anyagcserét is megzavarhatja. A máj, a hasnyálmirigy és más szervek ugyanis szintén napi ritmus szerint működnek. Ha az étkezések, az alvás és az aktivitás időpontja hirtelen megváltozik, a szervezetnek időre van szüksége az átálláshoz.
Laboratóriumi kísérletekben a krónikus időzónaváltáshoz hasonló állapotok hatására a májban kedvezőtlen folyamatokat figyeltek meg. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a cirkadián ritmus tartós felborulása nemcsak alvásproblémát okozhat, hanem szélesebb anyagcserehatásokkal is járhat. Az emberi egészségre gyakorolt pontos következmények megértéséhez ugyanakkor további kutatásokra van szükség.
Mit tehetünk az időeltolódás okozta fáradtság ellen?
A szakértők szerint az alkalmazkodást már az utazás előtt érdemes elkezdeni. Kelet felé utazva néhány nappal indulás előtt célszerű 1-2 órával korábban lefeküdni, nyugat felé tartva pedig 1-2 órával későbbre tolni az alvást. Ez segíthet abban, hogy a szervezet ne egyik napról a másikra szembesüljön az új időzónával.
A melatonin szedése egyes esetekben segíthet a belső óra átállításában, de a szakértők óvatosságra intenek. A rosszul időzített vagy nem megfelelő adagolás ronthat a helyzeten, és a készítménynek mellékhatásai is lehetnek. Ezért melatonin vagy más alvást segítő készítmény használata előtt érdemes orvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetni.
A BBC cikke szerint a melatonin megítélése országonként eltérő. Egyes egészségügyi szervezetek hasznosnak tartják a jet lag enyhítésére, míg mások óvatosabbak a bizonyítékok hiánya vagy a lehetséges mellékhatások miatt. A hosszú távú, rendszeres használat különösen körültekintést igényel.
A legbiztonságosabb módszerek közé tartozik a fény tudatos használata. Érkezés után érdemes minél hamarabb a helyi időzónához igazodni: a megfelelő időben kapott természetes fény segíthet ébren maradni, míg bizonyos napszakokban a fény kerülése vagy napszemüveg viselése támogathatja az átállást.
Az étkezések időpontjának igazítása a helyi időhöz szintén segítheti a máj és az anyagcsere alkalmazkodását. A könnyű mozgás, például séta vagy alacsony intenzitású edzés ugyancsak támogathatja a szervezet átállását, de a túlzott fizikai terhelést közvetlenül érkezés után érdemes kerülni.
Az időeltolódás miatti rossz közérzetet pszichológiai tényezők is erősíthetik. A szakértők szerint azok, akik előre nagyon tartanak a tünetektől, gyakran rosszabbul is élik meg azokat. A szervezet természetes módon naponta körülbelül egy-másfél órával képes alkalmazkodni az új időzónához, így a legtöbb ember néhány nap, legfeljebb egy hét alatt panaszmentessé válik.
Fontos hangsúlyozni, hogy a cikkben szereplő információk általános tájékoztatásra szolgálnak, és nem helyettesítik az orvosi tanácsadást. Aki rendszeresen súlyos alvászavart, tartós kimerültséget vagy egyéb egészségügyi panaszt tapasztal utazás után, forduljon orvoshoz.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
