Törökországban fokozódik a bírálat az LMBTQ-aktivisták elleni razziák miatt

A hétvégén Törökországban végrehajtott, LMBTQ-aktivistákat és szervezeteket célzó razziák során több embert őrizetbe vettek, emellett számos közösségi média fiókot blokkoltak a hatóságok. A török kormány lépései éles bírálatokat váltottak ki mind az országon belül, mind nemzetközi szinten. Recep Tayyip Erdogan török elnök a műveletet a „Család és népesség évtizede” elnevezésű program részeként jelentette be; ez a 2025 májusában meghirdetett nemzeti stratégia a születési ráta drasztikus csökkenésének ellensúlyozását és a hagyományos, konzervatív családmodell megerősítését tűzte ki célul.

Tiltakozások és jogvédő állásfoglalások

Isztambulban kedden újabb tüntetéseket tartottak, ahol az LMBTQ-szövetségek közös nyilatkozatban hangsúlyozták: nem bűncselekmény egyesületet alapítani és jogokért kiállni. „Az egyesülési szabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, a magánélet védelme és az ártatlanság vélelme az LMBTQ-emberekre is vonatkozik” – áll a dokumentumban. A közösség mellett a nőmozgalom is kiállt: 120 nőjogi szervezet írt alá egy közös nyilatkozatot, amelyben elítélték a törökországi tekintélyelvűséget. „Nőkként szembeszállunk a ‘család biztonságának megőrzése’ nevében végrehajtott műveletekkel. Tudjuk, hogy testünk, életünk, identitásunk és szerveződési jogunk elnyomása ugyanannak a tekintélyelvű politikának a része. LMBTQ-nak lenni nem bűn! LMBTQ-emberként szerveződni nem bűn!” – fogalmaztak.

A kriminalizáció mint politikai eszköz

Yildiz Taghizade, a Women for Women’s Human Rights (WWHR) szervezet munkatársa szerint a kormány célja az LMBTQ-közösség kriminalizálása. Taghizade kiemelte, hogy ez a folyamat nem a mostani razziákkal kezdődött, hanem már évek óta tart. „A cél nem csupán az LMBTQ-emberek célba vétele, hanem az, hogy gyakorlatilag kitiltsák a közösséget a politikából, a szerveződésből, a jogérvényesítésből és a nyilvános térből” – mondta. Hozzátette, hogy a „Családom biztonságban van” szlogen csupán ürügy: a kormány a családok és gyermekek védelmére hivatkozva próbálja igazolni lépéseit, miközben a családok számára a valódi bizonytalansági tényezők a szegénység, a lakhatási válság, a munkanélküliség, a nőkre háruló gondozási munka és a nők elleni erőszak.

Szakmai és politikai visszhang

Más szervezetek is élesen bírálták a kormányzati fellépést. A Török Orvosi Kamara (TTB) emberi jogi jogsértésnek minősítette az eseményeket, és a diszkriminatív politika leállítását követelte. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy a nemi identitást és a szexuális orientációt bűncselekményként kezeljék, embereket éjszaka hurcoljanak el otthonaikból, és digitális csatornákat blokkoljanak a családvédelem jelszavával. Erkan Bas, a Török Munkáspárt (TIP) elnöke az őrizetbe vettek azonnali szabadon bocsátását követelte, hangsúlyozva, hogy az LMBTQ-személyek puszta létezése nem bűncselekmény. Szerinte a kormány mindazokat, akik nem osztják nézeteiket, „az igazságszolgáltatás, a gumibot és a cenzúra segítségével próbálja rendre utasítani”.

Digitális cenzúra és nemzetbiztonsági hivatkozások

A razziák vasárnap zajlottak Isztambulban, Ankarában és Izmirben. A hétvégén számos, LMBTQ-csoportokhoz, aktivistákhoz és különböző szervezetekhez tartozó weboldalt és közösségi média fiókot blokkoltak. A razziák napján további 32 fiókot függesztettek fel, a következő napra pedig a blokkolt fiókok száma meghaladta a 100-at. Az érintettek között volt az Amnesty International Törökország, az Evrensel újság, az Academics for Peace kezdeményezés, a Lawyers for Justice egyesület, a Mor Dayanisma nőjogi szervezet, a Kaos GL LMBTQ-jogi csoport és a Media and Law Studies Association (MLSA). A jogi alapot egy szeptember 13-án bejelentett isztambuli bírósági döntés adta. A bakirköyi ügyészség azzal indokolta a felfüggesztéseket, hogy vizsgálat folyik olyan fiókok ellen, amelyek „obszcén tartalmat és LMBTQ-propagandát” terjesztettek. Több médium szerint a blokkolásokat „nemzetbiztonsági” okokra hivatkozva rendelték el, amit a kritikusok digitális cenzúraként értékeltek.

Nemzetközi aggodalmak

A Deutsche Welle beszámolója szerint bár a homoszexuális kapcsolatok Törökországban nem minősülnek bűncselekménynek, a kormány többször is „perverzek” mozgalmaként hivatkozott az LMBTQ-közösségre. Akin Gurlek igazságügyi miniszter korábban azzal vádolta az LMBTQ-szervezeteket, hogy „erkölcstelenséget népszerűsítenek”. Az Európai Unió szintén aggodalmát fejezte ki: Christian Wigand bizottsági szóvivő rámutatott, hogy Törökországnak, mint uniós csatlakozási tárgyalásokat folytató országnak, „elő kell mozdítania és biztosítania kell minden egyén emberi jogainak és méltóságának tiszteletben tartását, függetlenül nemi identitásától vagy szexuális irányultságától”. Hozzátette: „a megbélyegzés és a diszkrimináció ellentétes az unió értékeivel”. Emma Sinclair-Webb, a Human Rights Watch törökországi igazgatója szerint az őrizetbe vételek azt bizonyítják, hogy a kormány új törvények elfogadása nélkül is kriminalizálni kívánja az LMBTQ-személyeket. A kialakult helyzet tovább mélyíti a társadalmi megosztottságot, miközben a jogvédők szerint a hatósági nyomásgyakorlás a demokratikus alapjogok csorbítását jelenti az országban.