A Santé Magazine beszámolója szerint egy friss tudományos vizsgálat rávilágított az okosórák kalóriaszámláló funkcióinak korlátaira, ami óvatosságra inti a felhasználókat az adatok értelmezésekor. Bár ezek az eszközök kiváló motivációs források a mindennapi mozgáshoz, a bennük rejlő technológia nem tekinthető tévedhetetlennek, és a szakértők szerint érdemes fenntartásokkal kezelni a kijelzett értékeket.
A Plos One tudományos folyóiratban megjelent független kutatás szerint az okosórák megbízhatósága hagy némi kívánnivalót maga után, amikor a fizikai aktivitás során elégetett kalóriák méréséről van szó. A vizsgálat során négy népszerű okosórát hasonlítottak össze laboratóriumi referenciaeszközökkel, és az eredmények azt mutatták, hogy a készülékek szisztematikusan túlbecsülik a ténylegesen elégetett energiát.
A kutatók megfigyelték, hogy a hiba mértéke összefüggésben áll a felhasználó testösszetételével: minél magasabb valakinek a testzsírszázaléka, annál nagyobb a mérési pontatlanság. Ez különösen aggályos azok számára, akik kifejezetten a fogyás és a zsírégetés céljából használják ezeket az eszközöket, hiszen a téves adatok könnyen félrevezetőek lehetnek, és hamis biztonságérzetet adhatnak a felhasználóknak.
Jason Kostrna, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy a felhasználók könnyen abba a hibába eshetnek, hogy azt hiszik, kalóriadeficitben vannak, miközben a valóságban a pontatlan mérések miatt valójában többletbe kerülnek. A szakértő szerint ez heti szinten akár több száz kalóriás eltérést is jelenthet, ami hosszú távon jelentősen akadályozhatja a kitűzött egészségügyi és testsúlycsökkentési célok elérését.
A vizsgálatban 58 felnőtt vett részt, akik az Apple Watch Series 8, a Fitbit Sense 2, a Samsung Galaxy Watch 5 és a Garmin Forerunner 955 modelleket viselték. A mért értékeket a Cosmed K5 laboratóriumi metabolikus analizátor adataival vetették össze. Az eredmények alapján az Apple okosórája bizonyult a legpontosabbnak, míg a Garmin és a Samsung készülékei mutatták a legnagyobb mértékű túlbecslést, a Fitbit esetében pedig nem sikerült egyértelműen igazolni a mérési hatékonyságot.
Bár a kutatók nem találtak végleges magyarázatot a mérési hibák okára, feltételezik, hogy a kalóriaégetést kalkuláló algoritmusok működése állhat a háttérben. A technológiai korlátok mellett a viselési mód és az egyéni élettani sajátosságok is befolyásolhatják az adatokat, amelyeket a gyártók szoftverei nem mindig képesek pontosan lekövetni.
A szakemberek nem javasolják az eszközök elhagyását, csupán a tudatosabb használatot szorgalmazzák. Fontos, hogy a felhasználók tisztában legyenek azzal: az órák által mutatott adatok csupán közelítő értékek, nem pedig precíz laboratóriumi mérések, ezért a kapott számokat érdemes inkább iránymutatásként, mintsem abszolút igazságként kezelni.
A szakértői ajánlás szerint érdemesebb a saját tendenciáinkat figyelni az idő múlásával, ahelyett, hogy egyetlen nap adataira alapoznánk. „Kövesse a saját tendenciáit az idő múlásával. Ha ez a nyomon követés hasznos az Ön számára, élvezze. Ha túl megterhelővé válik, ne foglalkozzon vele. Koncentráljon a saját érzéseire, és használja az adatokat egyfajta eszközként a fejlődéshez” – tanácsolta Jason Kostrna.
A technológia tehát hasznos kiegészítő lehet az életmódváltásban, de a testünk jelzései és a józan ítélőképesség továbbra is elsődlegesek maradnak az egészségmegőrzés folyamatában. A kutatás rávilágít arra, hogy a digitális eszközök adatai csak egy szeletét mutatják meg a valóságnak, és a hosszú távú sikerhez a testünk visszajelzéseire is figyelni kell.
Összességében a tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern okosórák bár lenyűgöző technológiával rendelkeznek, a kalóriaégetés becslése terén még jelentős fejlesztésekre van szükség a pontosabb eredmények elérése érdekében.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
